Gyermekpszichológia
- 10 perc / Frissítve: 2025. március
A gyermekek a különböző fejlődési szakaszokban, életperiódusokban érthető módon más és más nehézségekkel találkoznak. Vannak, akik könnyebben veszik a kívülálló számára talán egyszerűnek tűnő akadályokat, másoknak viszont problémákat okoznak. Utóbbiaknál lelki és testi gondokat, különböző tüneteket generálhatnak, például szorongásos, magatartási, viselkedési, alvási, önértékelési, iskolai, serdülőkori, kommunikációs panaszok jelentkezhetnek.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni? Az édesanya, az édesapa vagy (ha a gyerek már közösségbe jár, például bölcsődébe, óvodába, iskolába) a pedagógus előbb-utóbb észreveszi az árulkodó jeleket. Visszajelzéseket kapunk, hogy valami nem „stimmel”. Minél korábban észleljük a bajokat, annál hamarabb el lehet kezdeni a fejlesztést és kevés idő elteltével eredményeket érhetünk el.
Gondoljunk csak bele, mire két-három éves, bölcsődés korú lesz a gyerek, a szülők egyre nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, vannak meglátásaik. Ezekre kell és lehet támaszkodni. Később aztán még szembetűnőbbek a változások. Iskoláskorban megjelenhetnek a teljesítménykényszerrel kapcsolatos nehézségek, előtérbe kerül a szorongás, a tanuláshoz fűződő módszerek nehézkes elsajátítása, több szociális kérdés. Majd a korai kamaszkornál középpontba helyeződik a „tudás hiánya”: miképpen lehet kialakítani a társakkal és a szülőkkel megfelelő kapcsolatot.
A fejlesztő központunkban először szülői konzultációt tartunk a tapasztalatokról, megpróbáljuk tisztázni, hogy egészen biztosan csak a gyermekkel van probléma, vagy esetleg az anya, az apa is hozzájárul ehhez. A másodikon már a szülő és a gyermek is részt vesz, itt a szakemberek megtapasztalhatják, milyen a személyes kapcsolatuk, az egymáshoz való kommunikációjuk. Az ezt követő három alkalommal (hetente egyszer) csak és kizárólag a gyermek vesz részt a foglalkozáson.
Mivel akár csak az életkorukból adódóan is különbözőek a gyerekek, s nem mindenki oldódik fel egykönnyen, a foglalkozásokon például rajzolással, gyurmázással, bábozással segíthető a bizalom kiérdemlése. Ám annak érdekében, hogy könnyebben menjen ez a folyamat, a szülőnek is szerepe van. Érdemes megbeszélni otthon, hogy milyen problémákat, jeleket észleltünk. Fontos tudatni, hogy a jó szándék vezérel minket, segíteni szeretnénk, s felvázolhatjuk, hogy szakemberhez fordulva „hova szeretnénk eljutni”. Közösen, együtt.
Fontos tudatosítani, hogy például három-hat esztendős gyermek esetében a foglalkozások egyfajta játékhoz hasonlítanak, garantált a barátságos légkör, a remek hangulat. A nagyobbakkal pedig érdemes megértetni, a pszichológus azért van, hogy segítsen, s ne úgy tekintsen senki sem a negyvenöt-hatvan perces találkozásokra, mint egy kényszerprogramra.
A foglalkozások célja a segítségnyújtás. Megérteni, miért alakulnak ki például szorongásos tünetek és ezeket miképpen lehet kezelni. Hogyan lehet a szociális készségeket, a kommunikációt fejleszteni. Megtanítani a gyereket, milyen módszerrel kezelje az iskolai teljesítménykényszert, a stresszhelyzeteket – rengeteg olyan feladat van, amely mindezt pozitívan befolyásolja. És lehet, furán hangzik, de akár a felnőttek is kaphatnak segítséget. Mert hosszú idők tapasztalata azt mutatja, a szülők sem egyformán élik meg az „elengedést, a leválást”. Nehezen törődnek bele, hogy a gyermekük egyre nagyobb, idősebb lesz és már nem olyan kötődésre van van szüksége, mint korábban.
Az elsődleges cél tehát az, hogy a gyermek képes legyen kezelni a különböző élethelyzeteket, bízzon magában és a családon belül is értékesebb legyen a kapcsolat, jobb a kommunikáció.
Forduljon bizalommal a NARA Fejlesztő központ nagy tapasztalattal rendelkező, komoly eredményeket elérő, felkészült gyermekpszichológusaihoz, akik néhány foglalkozást követően már a szülő számára is jól érzékelhető pozitív változásokat képesek elérni.
Időpontfoglalás
Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.
1. Időpontfoglalás az űrlap segítségével
2. Időpont megerősítése
3. Foglalkozás a fejlesztőházunkban
vagy az alábbi űrlap segítségével
További tartalmak
A logopédia hatása a nyelvi akadályokra
Sok szülő tapasztalja, hogy a gyermeke nehezen beszél, szólal meg, fogyatékosság, zavar észlelhető a hangképzésénél, nem megfelelő a szókincs, a kommunikációjával problémák vannak. A logopédus a beszéd-rendellenességek kialakulásának megelőzésében, felismerésében, valamint fejlesztésben képes támogatást nyújtani – a NARA Fejlesztő Központ magasan képzett szakemberei egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében komplex segítséget adnak a lányoknak, fiúknak.
Érzékelési problémák felismerése és kezelése
A lényege a gyermekek idegrendszerének a serkentése, mégpedig úgy, hogy különböző ingerekkel (vizualitás, hallás, tapintás) ismertetik meg a szakemberek a lányokat, a fiúkat.
Kiejtési és szókincsbeli nehézségek
Gyakran halljuk, hogy a lányok érettebbek, jóval komolyabbak a fiúknál – ha nem is minden esetben igaz ez a megállapítás, de a beszédfejlődésben azért érzékelhető, megfigyelhető. A lányoknál két esztendős korukra, a fiúknál úgy fél évvel később meg kell indulnia a beszédnek, ekkorra a gyermek rendelkezik néhány szóból álló aktív szókinccsel, ezeket muszáj használnia, mondatokká formálnia.
Gyermekkori szorongás kezelése
A gyerekeknek segítség kell, egyszerűen nem tudnak egyedül megküzdeni a problémáikkal. És ki másra számíthatnának elsősorban, mint anyára vagy apára? Sokszor megfelelően jelezni sem képesek, viszont a korábban nem tapasztalt furcsa tünetek (például lelkiállapot-változás, szokatlan kommunikáció, szorongás, dühöngés, testi jelek, fájdalom, satöbbi) felhívhatja a szülő figyelmét arra, hogy valami baj van
Dühkitörések és érzelmi támogatás
A gyermekkor tanulási időszaknak is felfogható – kislánynak, kisfiúnak, édesanyának, édesapának egyaránt. Rengeteg problémával kell megküzdenie „mindkét oldalnak”, többek között olyan érzelmi megingásokat kell kezelni, mint a harag, a düh.
Motoros fejlődés jelei
A gyermek mozgásfejlődése különböző szakaszokra osztható, ám ezek a részek egymásra épülnek, jól megfigyelhető sorrendben követik egymást. Igaz, minden kisfiú és kislány mozgásfejlődési üteme más, de bizonyos időhatárokon belül muszáj megvalósulnia a fordulásnak, a gurulásnak, a kúszásnak, a mászásnak, a felülésnek, a felállásnak és tizenöt hónapos korig a járásnak.