Mit tegyünk, ha a gyermek nem akar iskolába vagy óvodába menni?
- 4 perc / Frissítve: 2026. szeptember
Könnyes szemek, sokszor sírás, sőt hiszti, megannyi szívszorító pillanat. Sok édesanya, édesapa rémálma: ott állunk a gyerekkel az óvodai csoport ajtajában vagy az iskolakapuban, de a szemünk fénye belénk kapaszkodik és azt mondja, nem akar belépni. Mit tehet ilyenkor a szülő? Mi a jó megoldás?
Minden kezdet nehéz – mondják a bölcsek, de nem szabad félvállról venni a reggeli ellenkezést. Például, ha tudatosul bennünk, hogy a gyerek rosszul érzi magát, az bizony rányomja bélyegét a mindennapjainkra. Nem elég, hogy a kisfiunk, a kislányunk lelkileg összetört, de még mi is hasonló helyzetbe kerülünk.
Pedig a beszoktatási idő alatt minden olyan jónak tűnt, gond nélkül ment, úgy éreztük, megúsztuk a nagyobb „drámákat”… Nem könnyű ilyenkor okosnak lenni, s nem szégyen segítséget kérni: forduljon nyugodt szívvel, bizalommal a NARA Fejlesztő Központ szakembereihez, hiszen van megoldás a problémá(k)ra.

Ami biztos, valahogy meg kell jönnie a gyerek kedvének az óvodához, az iskolához és az is egyértelmű, a legtöbben átesnek az effajta kríziseken. A bölcsőde után nagy váltás az óvoda, majd talán még nagyobb stresszel jár az iskolakezdés. Az új környezet, az új társak, az új szabályok, az új elvárások bizony megviselik az embert.
Éppen ezért fontos, hogy ne görcsöljünk rá a változásra, s ne éreztessük a gyerekkel, hogy nehezebb időszak következik a számára. Az a legjobb, ha egy kicsit lazábban, lezserebben kezeljük a történetet, ám ez nem azt jelenti, nem is kell foglalkoznunk vele.
Nincs mese, fel kell készülni lelkileg, hogy a gyerek „krokodilkönnyekkel” próbál minket meggyőzni reggel, hogy sokkal jobb lenne neki, ha otthon maradhatna. Ne teremtsük le, mert ellenkezik, próbáljuk meggyőzni, érezze a hanglejtésünkben a nyugodtságot. Persze, ezt könnyű így leírni, de a tapasztalat az, ha idegesek vagyunk, akkor a gyermek is az lesz. Rendkívül fontos az őszinteség: napközis gyereknek soha ne mondjuk, hogy ebéd után megyünk érte, de az sem jó, ha azzal búcsúzunk tőle, hogy „egy kicsit most az oviban maradsz, de hamarosan itt vagyok”.
Mindennek van oka, s ezért írtuk fentebb, hogy nem szabad félvállról venni a jelzéseket. Ha korábban szívesen ment oviba, suliba a gyereke, de most hirtelen megváltozott a viselkedése, eddig jól aludt, de most többször felébred, bepisil álmában – ezeknek mind-mind valamilyen okuk van. Beszélgessünk a gyermekünkkel, próbáljuk megtudni, mi a probléma, gyengéd szavakkal, ölelésekkel, közös programokkal igyekezzünk oldani a bennük lappangó feszültséget. Igazodási, biztos pontot jelent a gyereknek, ha tisztában van vele, hogy az óvoda vagy az iskola után mi a (közös) program, például mozizás, játszóterezés, fagyizás, vásárlás, satöbbi.
A kicsikben lévő feszültség oldása roppant fontos, legyünk valódi partnerek, s akkor a reggelek is „simábbak”, hisztimentesebbek, lazábbak lesznek.
Időpontfoglalás
Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.
1. Időpontfoglalás online vagy a kapcsolati űrlap segítségével
2. Időpont megerősítése
3. Foglalkozás a fejlesztő központunkban
vagy az alábbi kapcsolati űrlap segítségével
További tartalmak

Mit tegyünk, ha a gyermek nem akar iskolába vagy óvodába menni?
Mit tegyünk, ha gyermekünk nem akar óvodába vagy iskolába menni? Hasznos szülői tanácsok a reggeli ellenkezés, szorongás és beilleszkedési nehézségek kezelésére.

Dühkitörések és érzelmi támogatás
A gyermekkor tanulási időszaknak is felfogható – kislánynak, kisfiúnak, édesanyának, édesapának egyaránt. Rengeteg problémával kell megküzdenie „mindkét oldalnak”, többek között olyan érzelmi megingásokat kell kezelni, mint a harag, a düh.

Mikor érdemes váltani vagy kiegészíteni az iskolai logopédiát?
Az iskolai logopédia nagyon fontos része lehet az úgynevezett tanulási folyamatnak, de érezni kell, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor a heti egyszeri húsz, maximum harminc perces, csoportos foglalkozások már nem elegendőek a fejlődéshez.

Miért fontosabb, mint valaha a gyermekek érzelmi jóléte?
Tegyük a szívünkre a kezünket! Szülőként hányszor és hányszor aggódunk amiatt, hogy milyen lesz majd a gyermek IQ-szintje, mert úgy gondoljuk, annál sikeresebb felnőtt válik a fiunkból, a lányunkból, minél magasabb az intelligencia hányadosa. A legújabb kutatások szerint azonban kijelenthető, az érzelmi intelligencia, az úgynevezett EQ, az érzelmi jólét legalább ugyanekkora vagy talán még nagyobb szerepet játszik a jövőnk alakításában.

A fogszabályozás és a logopédia kapcsolata – Dental13 Fogászat
Egyre többen tapasztalják, hogy a nyelvük befolyásolja a fogsor formáját, és zavarhatja a beszédet – ezt nevezzük nyelvlökéses nyelésnek.

Konduktív pedagógia – Fejlődés a mozgás erejével
A konduktív pedagógia a test és az elme, az agy fejlesztése egyszerre. Egy olyan komplex módszer, konduktor felügyelete mellett végzett mozgásterápia, amely idegrendszeri eredetű mozgás- és tanulási nehézségekkel küzdő, de akár ép gyerekekre is fókuszál. A NARA Fejlesztő Központ szakemberei a foglalkozásokkal komplexen hatnak a figyelemre, az érzelmi és a szociális készségekre, s elősegítik a napi élethelyzetekben való helytállást.

Motoros fejlődés jelei
A gyermek mozgásfejlődése különböző szakaszokra osztható, ám ezek a részek egymásra épülnek, jól megfigyelhető sorrendben követik egymást. Igaz, minden kisfiú és kislány mozgásfejlődési üteme más, de bizonyos időhatárokon belül muszáj megvalósulnia a fordulásnak, a gurulásnak, a kúszásnak, a mászásnak, a felülésnek, a felállásnak és tizenöt hónapos korig a járásnak.

Felnőtt pszichológia: mikor érdemes szakemberhez fordulni
Az életünk velejárója, hogy nem vagyunk/lehetünk mindig a csúcson, hullámvölgyek és hullámhegyek nehezítik a mindennapjainkat. A legtöbbször „lendületből” legyőzzük az akadályokat, de akadnak olyan problémák, amelyek megoldásához elengedhetetlen, hogy megosszuk a gondjainkat valakivel, aki nem csak meghallgat, de tanácsot is tud és képes adni a hogyan továbbhoz.