Mit tegyünk, ha a gyermek nem akar iskolába vagy óvodába menni?

Így segíthetünk gyermekünknek leküzdeni a reggeli ellenkezést, a szorongást és az új környezethez való alkalmazkodás nehézségeit.

Könnyes szemek, sokszor sírás, sőt hiszti, megannyi szívszorító pillanat. Sok édesanya, édesapa rémálma: ott állunk a gyerekkel az óvodai csoport ajtajában vagy az iskolakapuban, de a szemünk fénye belénk kapaszkodik és azt mondja, nem akar belépni. Mit tehet ilyenkor a szülő? Mi a jó megoldás?

Minden kezdet nehéz – mondják a bölcsek, de nem szabad félvállról venni a reggeli ellenkezést. Például, ha tudatosul bennünk, hogy a gyerek rosszul érzi magát, az bizony rányomja bélyegét a mindennapjainkra. Nem elég, hogy a kisfiunk, a kislányunk lelkileg összetört, de még mi is hasonló helyzetbe kerülünk.

Pedig a beszoktatási idő alatt minden olyan jónak tűnt, gond nélkül ment, úgy éreztük, megúsztuk a nagyobb „drámákat”… Nem könnyű ilyenkor okosnak lenni, s nem szégyen segítséget kérni: forduljon nyugodt szívvel, bizalommal a NARA Fejlesztő Központ szakembereihez, hiszen van megoldás a problémá(k)ra.

Ami biztos, valahogy meg kell jönnie a gyerek kedvének az óvodához, az iskolához és az is egyértelmű, a legtöbben átesnek az effajta kríziseken. A bölcsőde után nagy váltás az óvoda, majd talán még nagyobb stresszel jár az iskolakezdés. Az új környezet, az új társak, az új szabályok, az új elvárások bizony megviselik az embert.

Éppen ezért fontos, hogy ne görcsöljünk rá a változásra, s ne éreztessük a gyerekkel, hogy nehezebb időszak következik a számára. Az a legjobb, ha egy kicsit lazábban, lezserebben kezeljük a történetet, ám ez nem azt jelenti, nem is kell foglalkoznunk vele.

A NARA Fejlesztő Központ segít a gyermekeknek az óvodai és iskolai beilleszkedés nehézségeinek leküzdésében, támogatva őket a szorongás és a feszültség oldásában.

Nincs mese, fel kell készülni lelkileg, hogy a gyerek „krokodilkönnyekkel” próbál minket meggyőzni reggel, hogy sokkal jobb lenne neki, ha otthon maradhatna. Ne teremtsük le, mert ellenkezik, próbáljuk meggyőzni, érezze a hanglejtésünkben a nyugodtságot. Persze, ezt könnyű így leírni, de a tapasztalat az, ha idegesek vagyunk, akkor a gyermek is az lesz. Rendkívül fontos az őszinteség: napközis gyereknek soha ne mondjuk, hogy ebéd után megyünk érte, de az sem jó, ha azzal búcsúzunk tőle, hogy „egy kicsit most az oviban maradsz, de hamarosan itt vagyok”.

Mindennek van oka, s ezért írtuk fentebb, hogy nem szabad félvállról venni a jelzéseket. Ha korábban szívesen ment oviba, suliba a gyereke, de most hirtelen megváltozott a viselkedése, eddig jól aludt, de most többször felébred, bepisil álmában – ezeknek mind-mind valamilyen okuk van. Beszélgessünk a gyermekünkkel, próbáljuk megtudni, mi a probléma, gyengéd szavakkal, ölelésekkel, közös programokkal igyekezzünk oldani a bennük lappangó feszültséget. Igazodási, biztos pontot jelent a gyereknek, ha tisztában van vele, hogy az óvoda vagy az iskola után mi a (közös) program, például mozizás, játszóterezés, fagyizás, vásárlás, satöbbi.

A kicsikben lévő feszültség oldása roppant fontos, legyünk valódi partnerek, s akkor a reggelek is „simábbak”, hisztimentesebbek, lazábbak lesznek.

Időpontfoglalás

Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.

1. Időpontfoglalás online vagy a kapcsolati űrlap segítségével

2. Időpont megerősítése

3. Foglalkozás a fejlesztő központunkban

Átlagosan 2 munkanapon belül

vagy az alábbi kapcsolati űrlap segítségével

További tartalmak

Gyermekkori szorongás kezelése

Gyermekpszichológiai módszerek összehasonlítása

A gyermekkor maga a folyamatos változás. Különböző fejlődési szakaszokban, életperiódusokban más és más nehézségekkel találkoznak a lányok, a fiúk, s ahogy a felnőtteknél megfigyelhető, akadnak, akik könnyebben veszik az akadályokat, mások nehezebben. Minden életkori szakasznak megvannak a maga jellegzetességei, de kialakulhatnak lelki és testi gondok, különböző, például szorongásos, magatartási, viselkedési, alvási, önértékelési tünetek, jelentkezhetnek iskolai, serdülőkori, kommunikációs panaszok.

Elolvasom a cikket »
Érzelmi jólét

Miért fontosabb, mint valaha a gyermekek érzelmi jóléte?

Tegyük a szívünkre a kezünket! Szülőként hányszor és hányszor aggódunk amiatt, hogy milyen lesz majd a gyermek IQ-szintje, mert úgy gondoljuk, annál sikeresebb felnőtt válik a fiunkból, a lányunkból, minél magasabb az intelligencia hányadosa. A legújabb kutatások szerint azonban kijelenthető, az érzelmi intelligencia, az úgynevezett EQ, az érzelmi jólét legalább ugyanekkora vagy talán még nagyobb szerepet játszik a jövőnk alakításában.

Elolvasom a cikket »
beszédfejlődés

Digitális autizmus – mítosz vagy valódi veszély?

A túlzott képernyőhasználat kisgyermekkorban hatással lehet a beszédfejlődésre, a figyelemre, a társas kommunikációra és a szabad játékra. Cikkünk bemutatja, milyen jelekre érdemes figyelni, hogyan alakítható ki egészségesebb digitális rutin, és miért különösen fontos a szülővel töltött közös, aktív idő.

Elolvasom a cikket »
Beszédfejlesztés

Logopédia: ,,Mindenért kárpótol, hogy látom a változást a kislányomon”

Amikor a szülők azt veszik észre, a gyermekük fejlődése nem a megfelelő ütemben zajlik, érthető módon mindent megtesznek annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak. Például szakemberhez fordulnak – a Nara Fejlesztő Központ munkatársai a legfontosabb küldetésüknek tekintik, hogy a beléjük vetett bizalmat a magas szintű foglalkozásokkal meghálálják.

Elolvasom a cikket »
Beszédfejlesztés

Logopédia

Sok szülő tapasztalja, hogy a gyermeke nehezen beszél, szólal meg, fogyatékosság, zavar észlelhető a hangképzésénél, nem megfelelő a szókincs, a kommunikációjával problémák vannak. A logopédus a beszéd-rendellenességek kialakulásának megelőzésében, felismerésében, valamint fejlesztésben képes támogatást nyújtani – a NARA Fejlesztő Központ magasan képzett szakemberei egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében komplex segítséget adnak a lányoknak, fiúknak.

Elolvasom a cikket »
Dühkitörés

Dühkitörések és érzelmi támogatás

A gyermekkor tanulási időszaknak is felfogható – kislánynak, kisfiúnak, édesanyának, édesapának egyaránt. Rengeteg problémával kell megküzdenie „mindkét oldalnak”, többek között olyan érzelmi megingásokat kell kezelni, mint a harag, a düh.

Elolvasom a cikket »
Scroll to Top