Nem bírja, ha megérintik, simogatják, megölelik, legyen az szülő, rokon, ismerős. Bántják a gyermeket a ruhák címkéi, bizonyos ruhatípusokat elutasít, a zokni, a nadrág, a fehérnemű gumija szorítja, kellemetlen érzést vált ki belőle.

Nem szeret mezítláb járni, „kiborul”, ha akár csak maszatos a keze, ellenkezik, ha valaki szeretné megfésülni, megmosni a haját, vagy mondjuk copfba rakni.

Nem szabad pánikba esni, túlaggódni bizonyos észleléseket, de nem árt odafigyelni, amennyiben a gyermek egyensúlyérzéke szembetűnően eltérő más kortársaihoz képest. Ha esetleg nehezebben tanul meg kerékpározni, fél a mászókától, a hintától, a labdás játékok során ügyetlen, gyakran jár lábujjhegyen, vagy w-ülésben érzi magát kényelemben, az új mozgásformákat egyértelműen elutasítja.

Nem szeret rajzolni, gyurmázni, építőkockázni, nem tud mintát másolni, tükörképet rajzolni, adott sorrendet folytatni. Pontokat nehezen köt össze, kimegy a vonalból színezéskor. Nehezen nevezi meg a testrészeit.

Képtelen fél percig egy helyben ülve játszani, vagy ellenkezőleg, túlságosan leragad egy tevékenység mellett – túl aktív, illetve túl nyugodt. Csak nagyon nehezen párosít össze összetartozó tárgyakat, személyeket, tevékenységeket, nem tudja az irányokat (elöl, hátul), az oldalakat (jobb, bal) – a hétéves kor betöltése ellenére sincs kialakult jobb vagy balkezesség.

Bajt jelez, ha a gyermek a bölcsődében, az óvodában túlságosan visszahúzódó, nehezen létesít kapcsolatot a társaival, leginkább egyedül szeret játszani. Zavarja a tömeg, nem érzi jól magát, ha többen/sokan veszik körül. Óvodás korban nem tud ötig számolni. A viselkedése éretlen, komolytalan, illetve agresszív, verekedős.

Rendkívül fontos, hogy ezeket a jeleket a szülők, a pedagógusok minél előbb felismerjék, hogy szakemberhez fordulhassunk. Az időtényező cseppet sem elhanyagolható. Amennyiben nem kezdődik el minél hamarabb az idegrendszer fejlesztése, a mozgásterápia az iskolába járás előtt, a későbbiekben tanulási probléma, diszgráfia, diszlexia léphet fel.

Jegyezzük meg: a szenzoros integrációs zavar tünetei szinte teljes mértékben enyhíthetőek az idegrendszer érlelésével.

Sajnos, gyakran összekeverik a szenzoros integrációs zavart az autizmussal, fel sem vetődik, hogy neurológiai akadály áll a háttérben. Éppen ezért a megfelelő szakember kiválasztása nélkülözhetetlen – a NARA Fejlesztő Központ TSMT-terapeutáihoz bizalommal fordulhat segítségért.

Az egyéni, illetve a csoportos tornás foglalkozások rövid időn belül komoly eredményt mutatnak – a szakember tesz ajánlást, hogy adott gyermeknél melyiket tartja megfelelőnek. Egyéni TSMT terápiánál hetente több alkalommal, akár szülővel kell végezni a gyakorlatokat, a csoportos foglalkozások pedig azoknak ajánlottak, akik kellően irányíthatóak, a mozgáskoordinációjuk, az egyensúlyuk lehetővé teszi az önálló munka végzését.