Beszédfejlődési mérföldkövek és jelentőségük
- 10 perc / Frissítve: 2025. március
A gyermekek beszédfejlődése változó, még azonos szociális környezetben vagy éppen családon belül is eltérő lehet. Viszont, vannak olyan mérföldkövek a természetes beszédfejlődésben, amelyek támpontot nyújtanak, hogy lássuk, a kisfiunk, a kislányunk hol tart ebben a fontos folyamatban. Ha bármilyen problémát, rendellenességet észlelnénk, a NARA Fejlesztő Központ magasan képzett szakemberei, logopédusai egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében komplex segítséget adnak kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Fontos tisztázni, hogy a beszédfejlődést több minden befolyásolhatja. Például hallás nélkül egyszerűen nincs beszéd, ahogy a hangképzés szerveinek is muszáj kialakulniuk, de a központi idegrendszer megfelelő működése ugyancsak elengedhetetlen.
Talán nem is gondolnánk, de a gyermekek egymás között kialakíthatnak egy nem nyelvi kommunikációt, amely viszont késlelteti a beszéd kialakulását. Azoknál a kislányoknál és kisfiúknál, akik a szokásosnál hamarabb kezdenek el járni, más ütemben zajlik a beszédfejlődés, de az is jól megfigyelhető, hogy a fiúk általában szégyenlősebbek, azaz nehezebben kezdenek el megszólalni, mint a lányok.
Aztán roppant fontos, hogy a szülők miképpen kommunikálnak a gyermekeikkel, s bizony a közvetlen környezet (harmonikus vagy kifejezetten rossz), a lelki egyensúly is befolyásolja, hogy ki, mikor kezd el beszélni, illetve a fejlődési folyamat milyen ütemű.
A gyermekek, mielőtt elkezdenek „gügyögni, gagyogni”, majd szavakat formálni, aztán folyamatosan beszélni, felfedezik a hangokat, lesik, figyelik, hogy a szülők miképpen ejtik ki a szavakat. Kialakulnak bizonyos mérföldkövek, s ezek befolyásolják a későbbi kommunikációt.
Az első három hónapban a kisbabák sírnak és gügyögnek, ha meglátják apát vagy anyát akkor mosolyognak, s felismerik a szülők hangját.
A negyedik és a hatodik hónap között hallatják a hangjukat, cuppognak, gagyognak, nevetnek, ha tetszik nekik valami, s eltérő módon sírnak, ha különböző problémájuk, fájdalmuk van. Mindezek mellett a hangok irányába tekintenek, értelmezik a hanglejtéseket, a zene iránt roppant mód érdeklődőek.
A hatodik, hetedik, nyolcadik, kilencedik hónapban már szótagokat próbálnak kiejteni, beszédhangokat és hangsúlyokat igyekeznek utánozni.
Egyéves kortól kimondják az első szavakat, s már az egyszerű utasításokat is megértik.
Másfél-kétesztendős korukban kezdetleges szókinccsel ugyan, de már kétszavas mondatokkal próbálják megértetni magukat.
Két-háromévesen négy-ötszavas mondatokkal beszélnek, felismerik és megnevezik a közvetlen környezetükben található tárgyakat, különbséget tudnak tenni az egyes- és a többesszám között, valamint névmásokat is használnak.
Amint belépnek a három-ötesztendős életszakaszba, komplex beszélgetésekre is képesek.
Amíg másfél-kétéves korban alig ötven „darabos” a szókincsük, öt esztendősen már körülbelül kétezer-ötszáz szót ismernek, nyelvtanilag helyes mondatokat alkotnak, s ekkor jelennek meg a beszédben egyre gyakrabban a „mi?”, „ki?”, „miért?” kérdések.
Ezekre a beszédfejlődési szakaszokra érdemes és kell odafigyelniük a szülőknek, soha el nem feledve, hogy minden gyermek más és más, különálló személyiség. Azonban, ha jelentős eltérés, lemaradás, esetleg rendellenesség tapasztalható, mindenképpen ajánlatos szakemberhez fordulni – a NARA Fejlesztő Központ magas szinten képzett logopédusai már néhány foglalkozást követően jelentős eredményt érhetnek el a gyermekeknél.
Időpontfoglalás
Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.
1. Időpontfoglalás az űrlap segítségével
2. Időpont megerősítése
3. Foglalkozás a fejlesztőházunkban
vagy az alábbi űrlap segítségével
További tartalmak
A logopédia hatása a nyelvi akadályokra
Sok szülő tapasztalja, hogy a gyermeke nehezen beszél, szólal meg, fogyatékosság, zavar észlelhető a hangképzésénél, nem megfelelő a szókincs, a kommunikációjával problémák vannak. A logopédus a beszéd-rendellenességek kialakulásának megelőzésében, felismerésében, valamint fejlesztésben képes támogatást nyújtani – a NARA Fejlesztő Központ magasan képzett szakemberei egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében komplex segítséget adnak a lányoknak, fiúknak.
Érzékelési problémák felismerése és kezelése
A lényege a gyermekek idegrendszerének a serkentése, mégpedig úgy, hogy különböző ingerekkel (vizualitás, hallás, tapintás) ismertetik meg a szakemberek a lányokat, a fiúkat.
Kiejtési és szókincsbeli nehézségek
Gyakran halljuk, hogy a lányok érettebbek, jóval komolyabbak a fiúknál – ha nem is minden esetben igaz ez a megállapítás, de a beszédfejlődésben azért érzékelhető, megfigyelhető. A lányoknál két esztendős korukra, a fiúknál úgy fél évvel később meg kell indulnia a beszédnek, ekkorra a gyermek rendelkezik néhány szóból álló aktív szókinccsel, ezeket muszáj használnia, mondatokká formálnia.
Gyermekkori szorongás kezelése
A gyerekeknek segítség kell, egyszerűen nem tudnak egyedül megküzdeni a problémáikkal. És ki másra számíthatnának elsősorban, mint anyára vagy apára? Sokszor megfelelően jelezni sem képesek, viszont a korábban nem tapasztalt furcsa tünetek (például lelkiállapot-változás, szokatlan kommunikáció, szorongás, dühöngés, testi jelek, fájdalom, satöbbi) felhívhatja a szülő figyelmét arra, hogy valami baj van
Dühkitörések és érzelmi támogatás
A gyermekkor tanulási időszaknak is felfogható – kislánynak, kisfiúnak, édesanyának, édesapának egyaránt. Rengeteg problémával kell megküzdenie „mindkét oldalnak”, többek között olyan érzelmi megingásokat kell kezelni, mint a harag, a düh.
Motoros fejlődés jelei
A gyermek mozgásfejlődése különböző szakaszokra osztható, ám ezek a részek egymásra épülnek, jól megfigyelhető sorrendben követik egymást. Igaz, minden kisfiú és kislány mozgásfejlődési üteme más, de bizonyos időhatárokon belül muszáj megvalósulnia a fordulásnak, a gurulásnak, a kúszásnak, a mászásnak, a felülésnek, a felállásnak és tizenöt hónapos korig a járásnak.