Érzékelési problémák felismerése és kezelése

Szülői tanácsok gyermekfejlődéshez szakértőktől

A legújabb felmérések szerint minden ötödik gyermeknek okoz problémát a szenzoros integrációs zavar. Vagyis az idegrendszer képtelen megfelelően feldolgozni a látással, a hallással, a szaglással és a tapintással kapcsolatos ingereket. A Tervezett SzenzorMotoros Tréning (TSMT) nyújthat megoldást a gondokra. A NARA Fejlesztő Központ tapasztalt, képzett terapeutái játékos módszerekkel, jó hangulatban segítik az idegrendszer fejlődését, serkentését, „átprogramozását”.

Az érzékelési probléma gyakran öröklött rendellenesség, de előfordulhat, hogy a csecsemőkori reflexek visszamaradása okozza. Vagy éppen valamilyen gyermekkori trauma idézi elő: például az édesanya, az édesapa és a gyerek közötti állandó feszültség, a családtagokat érintő komolyabb veszekedés, ellentét.

Jogosan vetődik fel a kérdés: milyen jellemző tünetek utalnak arra, hogy valami baj van?

A teljesség igénye nélkül, a leggyakoribb, leginkább szembetűnő, szülőként a legkönnyebben észlelhető változásokat gyűjtöttük össze. Például érdemes jobban odafigyelni a gyerekre, ha a mozgásfejlődés lassú vagy elmaradott a korához képest, az izmai nem feszülnek meg, esetleg ellenkezőleg, folyamatosan feszült állapotban vannak. Bajt jelez, ha a mozgás darabos, koordinálatlan, a gyermek csetlik-botlik, sokszor elesik, s nagyon hamar elfárad.

Nem megfelelő a fejlődés, ha a gyermek nem szeret beszélni, szegényes a szókincse, csak néhány szavas mondatokat alkot, holott a társai már sokkal hosszabban, választékosabban kommunikálnak. Feltűnően halkan, szinte suttogva, esetleg túl gyorsan vagy túl lassan beszél. Dadog, illetve érthetetlenül halandzsázik.

Ugyancsak figyelmeztetés lehet, ha a gyermeket kifejezetten zavarják az éles hangok, az erős fényhatások, illetve ellenkezőleg, a „fülsértő” zajok sincsenek rá hatással, nem billentik ki a komfortzónájából. Szelektív a hallása, nehezen figyel oda, ha beszélnek hozzá, kérnek tőle valamit.

Gyakran előfordul, hogy a kislányt, a kisfiút zavarja az étel íze, illata, állaga, ezeket el is utasítja, válogatós, csak darabosat/pépeset fogyaszt, s a különböző szagok is rendkívüli módon frusztrálják.

A foglalkozásokon résztvevő gyerekek örömmel és önbizalommal telve fedezzék fel önmagukat.

Nem bírja, ha megérintik, simogatják, megölelik, legyen az szülő, rokon, ismerős. Bántják a gyermeket a ruhák címkéi, bizonyos ruhatípusokat elutasít, a zokni, a nadrág, a fehérnemű gumija szorítja, kellemetlen érzést vált ki belőle.

Nem szeret mezítláb járni, „kiborul”, ha akár csak maszatos a keze, ellenkezik, ha valaki szeretné megfésülni, megmosni a haját, vagy mondjuk copfba rakni.

Nem szabad pánikba esni, túlaggódni bizonyos észleléseket, de nem árt odafigyelni, amennyiben a gyermek egyensúlyérzéke szembetűnően eltérő más kortársaihoz képest. Ha esetleg nehezebben tanul meg kerékpározni, fél a mászókától, a hintától, a labdás játékok során ügyetlen, gyakran jár lábujjhegyen, vagy w-ülésben érzi magát kényelemben, az új mozgásformákat egyértelműen elutasítja.

Nem szeret rajzolni, gyurmázni, építőkockázni, nem tud mintát másolni, tükörképet rajzolni, adott sorrendet folytatni. Pontokat nehezen köt össze, kimegy a vonalból színezéskor. Nehezen nevezi meg a testrészeit.

Képtelen fél percig egy helyben ülve játszani, vagy ellenkezőleg, túlságosan leragad egy tevékenység mellett – túl aktív, illetve túl nyugodt. Csak nagyon nehezen párosít össze összetartozó tárgyakat, személyeket, tevékenységeket, nem tudja az irányokat (elöl, hátul), az oldalakat (jobb, bal) – a hétéves kor betöltése ellenére sincs kialakult jobb vagy balkezesség.

Bajt jelez, ha a gyermek a bölcsődében, az óvodában túlságosan visszahúzódó, nehezen létesít kapcsolatot a társaival, leginkább egyedül szeret játszani. Zavarja a tömeg, nem érzi jól magát, ha többen/sokan veszik körül. Óvodás korban nem tud ötig számolni. A viselkedése éretlen, komolytalan, illetve agresszív, verekedős.

Rendkívül fontos, hogy ezeket a jeleket a szülők, a pedagógusok minél előbb felismerjék, hogy szakemberhez fordulhassunk. Az időtényező cseppet sem elhanyagolható. Amennyiben nem kezdődik el minél hamarabb az idegrendszer fejlesztése, a mozgásterápia az iskolába járás előtt, a későbbiekben tanulási probléma, diszgráfia, diszlexia léphet fel.

Jegyezzük meg: a szenzoros integrációs zavar tünetei szinte teljes mértékben enyhíthetőek az idegrendszer érlelésével.

Sajnos, gyakran összekeverik a szenzoros integrációs zavart az autizmussal, fel sem vetődik, hogy neurológiai akadály áll a háttérben. Éppen ezért a megfelelő szakember kiválasztása nélkülözhetetlen – a NARA Fejlesztő Központ TSMT-terapeutáihoz bizalommal fordulhat segítségért.

Az egyéni, illetve a csoportos tornás foglalkozások rövid időn belül komoly eredményt mutatnak – a szakember tesz ajánlást, hogy adott gyermeknél melyiket tartja megfelelőnek. Egyéni TSMT terápiánál hetente több alkalommal, akár szülővel kell végezni a gyakorlatokat, a csoportos foglalkozások pedig azoknak ajánlottak, akik kellően irányíthatóak, a mozgáskoordinációjuk, az egyensúlyuk lehetővé teszi az önálló munka végzését.

Személyre szabott fejlesztés

Időpontfoglalás

Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.

1. Időpontfoglalás az űrlap segítségével

2. Időpont megerősítése

3. Foglalkozás a fejlesztőházunkban

Átlagosan 2 munkanapon belül

vagy az alábbi űrlap segítségével

Ezen a számon tudjuk majd Önt visszahívni.

További tartalmak

A logopédia hatása a nyelvi akadályokra

Sok szülő tapasztalja, hogy a gyermeke nehezen beszél, szólal meg, fogyatékosság, zavar észlelhető a hangképzésénél, nem megfelelő a szókincs, a kommunikációjával problémák vannak. A logopédus a beszéd-rendellenességek kialakulásának megelőzésében, felismerésében, valamint fejlesztésben képes támogatást nyújtani – a NARA Fejlesztő Központ magasan képzett szakemberei egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében komplex segítséget adnak a lányoknak, fiúknak.

Elolvasom »

Kiejtési és szókincsbeli nehézségek

Gyakran halljuk, hogy a lányok érettebbek, jóval komolyabbak a fiúknál – ha nem is minden esetben igaz ez a megállapítás, de a beszédfejlődésben azért érzékelhető, megfigyelhető. A lányoknál két esztendős korukra, a fiúknál úgy fél évvel később meg kell indulnia a beszédnek, ekkorra a gyermek rendelkezik néhány szóból álló aktív szókinccsel, ezeket muszáj használnia, mondatokká formálnia.

Elolvasom »

Gyermekkori szorongás kezelése

A gyerekeknek segítség kell, egyszerűen nem tudnak egyedül megküzdeni a problémáikkal. És ki másra számíthatnának elsősorban, mint anyára vagy apára? Sokszor megfelelően jelezni sem képesek, viszont a korábban nem tapasztalt furcsa tünetek (például lelkiállapot-változás, szokatlan kommunikáció, szorongás, dühöngés, testi jelek, fájdalom, satöbbi) felhívhatja a szülő figyelmét arra, hogy valami baj van

Elolvasom »

Dühkitörések és érzelmi támogatás

A gyermekkor tanulási időszaknak is felfogható – kislánynak, kisfiúnak, édesanyának, édesapának egyaránt. Rengeteg problémával kell megküzdenie „mindkét oldalnak”, többek között olyan érzelmi megingásokat kell kezelni, mint a harag, a düh.

Elolvasom »
tsmt_gyermekfejlesztes

Motoros fejlődés jelei

A gyermek mozgásfejlődése különböző szakaszokra osztható, ám ezek a részek egymásra épülnek, jól megfigyelhető sorrendben követik egymást. Igaz, minden kisfiú és kislány mozgásfejlődési üteme más, de bizonyos időhatárokon belül muszáj megvalósulnia a fordulásnak, a gurulásnak, a kúszásnak, a mászásnak, a felülésnek, a felállásnak és tizenöt hónapos korig a járásnak.

Elolvasom »
Scroll to Top
Megszakítás