Érzékelési problémák felismerése és kezelése
- 13 perc / Frissítve: 2025. február
A legújabb felmérések szerint minden ötödik gyermeknek okoz problémát a szenzoros integrációs zavar. Vagyis az idegrendszer képtelen megfelelően feldolgozni a látással, a hallással, a szaglással és a tapintással kapcsolatos ingereket. A Tervezett SzenzorMotoros Tréning (TSMT) nyújthat megoldást a gondokra. A NARA Fejlesztő Központ tapasztalt, képzett terapeutái játékos módszerekkel, jó hangulatban segítik az idegrendszer fejlődését, serkentését, „átprogramozását”.
Az érzékelési probléma gyakran öröklött rendellenesség, de előfordulhat, hogy a csecsemőkori reflexek visszamaradása okozza. Vagy éppen valamilyen gyermekkori trauma idézi elő: például az édesanya, az édesapa és a gyerek közötti állandó feszültség, a családtagokat érintő komolyabb veszekedés, ellentét.
Jogosan vetődik fel a kérdés: milyen jellemző tünetek utalnak arra, hogy valami baj van?
A teljesség igénye nélkül, a leggyakoribb, leginkább szembetűnő, szülőként a legkönnyebben észlelhető változásokat gyűjtöttük össze. Például érdemes jobban odafigyelni a gyerekre, ha a mozgásfejlődés lassú vagy elmaradott a korához képest, az izmai nem feszülnek meg, esetleg ellenkezőleg, folyamatosan feszült állapotban vannak. Bajt jelez, ha a mozgás darabos, koordinálatlan, a gyermek csetlik-botlik, sokszor elesik, s nagyon hamar elfárad.
Nem megfelelő a fejlődés, ha a gyermek nem szeret beszélni, szegényes a szókincse, csak néhány szavas mondatokat alkot, holott a társai már sokkal hosszabban, választékosabban kommunikálnak. Feltűnően halkan, szinte suttogva, esetleg túl gyorsan vagy túl lassan beszél. Dadog, illetve érthetetlenül halandzsázik.
Ugyancsak figyelmeztetés lehet, ha a gyermeket kifejezetten zavarják az éles hangok, az erős fényhatások, illetve ellenkezőleg, a „fülsértő” zajok sincsenek rá hatással, nem billentik ki a komfortzónájából. Szelektív a hallása, nehezen figyel oda, ha beszélnek hozzá, kérnek tőle valamit.
Gyakran előfordul, hogy a kislányt, a kisfiút zavarja az étel íze, illata, állaga, ezeket el is utasítja, válogatós, csak darabosat/pépeset fogyaszt, s a különböző szagok is rendkívüli módon frusztrálják.
Nem bírja, ha megérintik, simogatják, megölelik, legyen az szülő, rokon, ismerős. Bántják a gyermeket a ruhák címkéi, bizonyos ruhatípusokat elutasít, a zokni, a nadrág, a fehérnemű gumija szorítja, kellemetlen érzést vált ki belőle.
Nem szeret mezítláb járni, „kiborul”, ha akár csak maszatos a keze, ellenkezik, ha valaki szeretné megfésülni, megmosni a haját, vagy mondjuk copfba rakni.
Nem szabad pánikba esni, túlaggódni bizonyos észleléseket, de nem árt odafigyelni, amennyiben a gyermek egyensúlyérzéke szembetűnően eltérő más kortársaihoz képest. Ha esetleg nehezebben tanul meg kerékpározni, fél a mászókától, a hintától, a labdás játékok során ügyetlen, gyakran jár lábujjhegyen, vagy w-ülésben érzi magát kényelemben, az új mozgásformákat egyértelműen elutasítja.
Nem szeret rajzolni, gyurmázni, építőkockázni, nem tud mintát másolni, tükörképet rajzolni, adott sorrendet folytatni. Pontokat nehezen köt össze, kimegy a vonalból színezéskor. Nehezen nevezi meg a testrészeit.
Képtelen fél percig egy helyben ülve játszani, vagy ellenkezőleg, túlságosan leragad egy tevékenység mellett – túl aktív, illetve túl nyugodt. Csak nagyon nehezen párosít össze összetartozó tárgyakat, személyeket, tevékenységeket, nem tudja az irányokat (elöl, hátul), az oldalakat (jobb, bal) – a hétéves kor betöltése ellenére sincs kialakult jobb vagy balkezesség.
Bajt jelez, ha a gyermek a bölcsődében, az óvodában túlságosan visszahúzódó, nehezen létesít kapcsolatot a társaival, leginkább egyedül szeret játszani. Zavarja a tömeg, nem érzi jól magát, ha többen/sokan veszik körül. Óvodás korban nem tud ötig számolni. A viselkedése éretlen, komolytalan, illetve agresszív, verekedős.
Rendkívül fontos, hogy ezeket a jeleket a szülők, a pedagógusok minél előbb felismerjék, hogy szakemberhez fordulhassunk. Az időtényező cseppet sem elhanyagolható. Amennyiben nem kezdődik el minél hamarabb az idegrendszer fejlesztése, a mozgásterápia az iskolába járás előtt, a későbbiekben tanulási probléma, diszgráfia, diszlexia léphet fel.
Jegyezzük meg: a szenzoros integrációs zavar tünetei szinte teljes mértékben enyhíthetőek az idegrendszer érlelésével.
Sajnos, gyakran összekeverik a szenzoros integrációs zavart az autizmussal, fel sem vetődik, hogy neurológiai akadály áll a háttérben. Éppen ezért a megfelelő szakember kiválasztása nélkülözhetetlen – a NARA Fejlesztő Központ TSMT-terapeutáihoz bizalommal fordulhat segítségért.
Az egyéni, illetve a csoportos tornás foglalkozások rövid időn belül komoly eredményt mutatnak – a szakember tesz ajánlást, hogy adott gyermeknél melyiket tartja megfelelőnek. Egyéni TSMT terápiánál hetente több alkalommal, akár szülővel kell végezni a gyakorlatokat, a csoportos foglalkozások pedig azoknak ajánlottak, akik kellően irányíthatóak, a mozgáskoordinációjuk, az egyensúlyuk lehetővé teszi az önálló munka végzését.
Időpontfoglalás
Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.
1. Időpontfoglalás az űrlap segítségével
2. Időpont megerősítése
3. Foglalkozás a fejlesztőházunkban
vagy az alábbi űrlap segítségével
További tartalmak
A logopédia hatása a nyelvi akadályokra
Sok szülő tapasztalja, hogy a gyermeke nehezen beszél, szólal meg, fogyatékosság, zavar észlelhető a hangképzésénél, nem megfelelő a szókincs, a kommunikációjával problémák vannak. A logopédus a beszéd-rendellenességek kialakulásának megelőzésében, felismerésében, valamint fejlesztésben képes támogatást nyújtani – a NARA Fejlesztő Központ magasan képzett szakemberei egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében komplex segítséget adnak a lányoknak, fiúknak.
Érzékelési problémák felismerése és kezelése
A lényege a gyermekek idegrendszerének a serkentése, mégpedig úgy, hogy különböző ingerekkel (vizualitás, hallás, tapintás) ismertetik meg a szakemberek a lányokat, a fiúkat.
Kiejtési és szókincsbeli nehézségek
Gyakran halljuk, hogy a lányok érettebbek, jóval komolyabbak a fiúknál – ha nem is minden esetben igaz ez a megállapítás, de a beszédfejlődésben azért érzékelhető, megfigyelhető. A lányoknál két esztendős korukra, a fiúknál úgy fél évvel később meg kell indulnia a beszédnek, ekkorra a gyermek rendelkezik néhány szóból álló aktív szókinccsel, ezeket muszáj használnia, mondatokká formálnia.
Gyermekkori szorongás kezelése
A gyerekeknek segítség kell, egyszerűen nem tudnak egyedül megküzdeni a problémáikkal. És ki másra számíthatnának elsősorban, mint anyára vagy apára? Sokszor megfelelően jelezni sem képesek, viszont a korábban nem tapasztalt furcsa tünetek (például lelkiállapot-változás, szokatlan kommunikáció, szorongás, dühöngés, testi jelek, fájdalom, satöbbi) felhívhatja a szülő figyelmét arra, hogy valami baj van
Dühkitörések és érzelmi támogatás
A gyermekkor tanulási időszaknak is felfogható – kislánynak, kisfiúnak, édesanyának, édesapának egyaránt. Rengeteg problémával kell megküzdenie „mindkét oldalnak”, többek között olyan érzelmi megingásokat kell kezelni, mint a harag, a düh.
Motoros fejlődés jelei
A gyermek mozgásfejlődése különböző szakaszokra osztható, ám ezek a részek egymásra épülnek, jól megfigyelhető sorrendben követik egymást. Igaz, minden kisfiú és kislány mozgásfejlődési üteme más, de bizonyos időhatárokon belül muszáj megvalósulnia a fordulásnak, a gurulásnak, a kúszásnak, a mászásnak, a felülésnek, a felállásnak és tizenöt hónapos korig a járásnak.