Családterápia: hogyan építhetjük újra a bizalmat és harmóniát a családban
- 3 perc / Frissítve: 2026. október
Előfordul, hogy a család „működése” megbicsaklik, érezhetően változásra, változtatásra van szükség. Egyre rosszabb a légkör, ami korábban elképzelhetetlen volt, sok a konfliktus, a veszekedés, állandó a feszültség. Rendre egyvalaki van kikiáltva „bűnösnek”, például a gyereken csapódik le a szülők dühe, aki emiatt mondjuk dadogni, tikkelni kezd, rágja a körmét, bepisil, stb. Az egymás közötti kapcsolatok sérülnek, egyre több a félreértelmezett szó, a sértődés, eltűnt a bizalom, a megértés, nincs már biztonság.
A baj forrását minden bizonnyal a családi rendszerben, a családtagok egymáshoz fűződő kapcsolatában, a viselkedésformákban kell keresni. Új életmódra, nevelési technikára, kommunikációra van szükség.
A NARA Fejlesztő Központban a foglalkozások kilencven percesek és kéthetente ismétlődnek. A második, harmadik alkalom után már bizonyos célokat lehet kitűzni, kijelölhető az az irány, amely újra elhozhatja a családi békét, az áhított nyugalmat.
A sikeres terápia után ismét megerősödik a családtagok közötti érzelmi biztonság, újra beszélhetünk tiszteletről, bizalomról a másik irányába. A későbbiekben előforduló krízishelyzeteket már könnyebben, s ami nagyon fontos, önállóan tudják kezelni, megoldani a család tagjai, még szorosabb lesz a szülő-szülő és a gyermek-szülő közötti kapcsolat.
Időpontfoglalás
Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.
1. Időpontfoglalás online vagy a kapcsolati űrlap segítségével
2. Időpont megerősítése
3. Foglalkozás a fejlesztő központunkban
vagy az alábbi kapcsolati űrlap segítségével
További tartalmak
Hogyan állapítható meg, hogy megfelelően fejlődnek-e gyermekének motoros készségei?
A gyermek mozgásfejlődése különböző szakaszokra osztható, ám ezek a részek egymásra épülnek, jól megfigyelhető sorrendben követik egymást.
Csak súlyos problémák esetén van szükség logopédiára?
Előfordul, hogy a szülő azt tapasztalja, a gyermeke nehezen beszél, félve szólal meg, esetleg fogyatékosságot, zavart észlel a hangképzésénél, nem tartja megfelelőnek a kislány, a kisfiú szókincsét és a kommunikációját is problémásnak tartja. Fontos, hogy ne essünk kétségbe, ne pánikoljunk, inkább keressünk fel szakembert.
Iskolai logopédia: mit nyújt és hol vannak a határai?
Beszélj szépen! Figyelj oda, hogyan ejted a szavakat! Ilyen és ehhez hasonló mondatokat mindenki hall(ott) a szüleitől, az óvónénitől, amikor pedig iskoláskorba lép a gyermek, még segítséget is kaphat a suli pedagógusától.
TSMT: „Rövid időn belül jól érzékelhetően elindult Kristóf fejlődése”
Egy gyermek fejlődését segíteni, az egyik legnagyszerűbb érzés. Kristófot úgy ötéves korában vitte az anyukája a NARA Fejlesztő Központba, mégpedig a védőnő és az óvónő tanácsára.
Miért nem mesél a gyermek arról, mi történt az iskolában?
Miért válaszolja a gyermek szinte mindig azt, hogy „semmi”, amikor megkérdezzük, mi történt az iskolában? A hallgatás mögött gyakran egyszerű fáradtság, eltérő személyiség vagy az önállósodás természetes igénye áll. Sokszor nem a kérdezés gyakorisága, hanem annak módja és időzítése számít: a konkrét, érdeklődő kérdések könnyebben megnyitják a gyermeket, mint az általános faggatózás. Ugyanakkor a hirtelen vagy tartós elzárkózás, szorongás és visszahúzódás már olyan jelzés lehet, amelynek érdemes utánajárni. A türelem, a szeretetteljes figyelem és a megfelelő kommunikáció kulcsszerepet játszik abban, hogy a gyermek biztonságban érezze magát és meg tudjon nyílni.
Családterápia: hogyan építhetjük újra a bizalmat és harmóniát a családban
Rendkívül fontos, hogy a család minden tagja, vagyis az anya, az apa, a gyermek érzelmileg biztonságban érezze magát, hogy az a láthatatlan kapocs, amely közöttük van, stabil és erős legyen.
Gyermekkori szorongás kezelése
A gyerekeknek segítség kell, egyszerűen nem tudnak egyedül megküzdeni a problémáikkal. És ki másra számíthatnának elsősorban, mint anyára vagy apára? Sokszor megfelelően jelezni sem képesek, viszont a korábban nem tapasztalt furcsa tünetek (például lelkiállapot-változás, szokatlan kommunikáció, szorongás, dühöngés, testi jelek, fájdalom, satöbbi) felhívhatja a szülő figyelmét arra, hogy valami baj van
Dühkitörések és érzelmi támogatás
A gyermekkor tanulási időszaknak is felfogható – kislánynak, kisfiúnak, édesanyának, édesapának egyaránt. Rengeteg problémával kell megküzdenie „mindkét oldalnak”, többek között olyan érzelmi megingásokat kell kezelni, mint a harag, a düh.