Miért nem mesél a gyermek arról, mi történt az iskolában?
- 4 perc / Frissítve: 2026. november
„Mi történt ma a suliban?” – hányszor és hányszor címezték nekünk a kérdést a szüleink, s tegyük a szívünkre a kezünket, szülőként mi is megtesszük/megtettük már számtalanszor. Ám nem mindig érkezik válasz a gyermekünktől: ennek több oka is lehet, akár a nap végén tetőző szellemi és fizikai fáradtság, de ha több alkalommal, akár folyamatosan megismétlődik, hogy nincs értelmezhető felelet, akkor érdemes segítséget kérni – forduljon bizalommal a NARA Fejlesztő Központ felkészült szakembereihez, egészen biztosan van magyarázat és megoldás a felvetődő problémákra.
Az iskola nagyon leterheli a gyerekeket, így nem meglepő, ha estefelé, amikor összegyűlnek a család tagjai, már nincs kedvük beszélgetni, s elintézik egy „semmi” vagy egy „minden jó volt” válasszal a sulis kérdést. Ez abszolút természetes, s igyekezzünk megértőek lenni: a lányunk, a fiunk egész nap szigorú szabályok közé volt szorítva, próbált szocializálódni, éppen ezért inkább kikapcsolódna, nem mindig szeretné újra átélni, feleleveníteni a történteket. Otthon biztonságban érzi magát, és végre ellazulna.
Túl bonyolultnak találja az érzéseit, valami esetleg zavarja, de még ő maga sem tudja megfogalmazni egyelőre, hogy mi a baj. Egész egyszerűen nem találja érdekesnek mindazt, ami vele történt, de az is lehet, hogy az átlagosnál zárkózottabb típus. Elképzelhető, hogy a szülői időzítés nem megfelelő. Beszáll a gyerek az autóba, kilép az iskolakapun vagy belép az ajtón, s ha rögtön nekiszegezzük a kérdést, bizony azt sem tudja, hol kezdje a „mesélést”. Annyi minden történ(hetet)t vele, hogy le kell ülepedjenek benne az ingerek, a sztorik.
Annak érdekében, hogy minél előbb és könnyebben megnyíljon a gyerek, mi, szülők is sokat tehetünk. Ne „kikérdezzünk”, hanem érdeklődjünk. Irányítsuk úgy a beszélgetést, hogy a gyermek magától kezdjen el mesélni. Oldjuk a hangulatot, akár elevenítsük fel a velünk történteket, a jó és a rossz pillanatokat – nyilvánvalóan a gyermek életkorának és érettségének megfelelően. Kerüljük az unalmas, általános kérdéseket, amelyek közé tartozik például a „Mi történt ma az iskolában?” jellegű is. Próbáljunk specifikusabban érdeklődni: „Mi volt a legjobb/a kevésbé jó a mai napodban?”, „Mi volt az ebéd?”, „Történt valami vicces ma veled?”, „Volt, ami meglepett téged?”„Írtatok dolgozatot/feleltél valamiből?”, „Mit és kivel játszottál a tanulás után a napköziben?”, satöbbi.
Azt is vegyük figyelembe, ahogy idősödnek a gyerekek, egyre inkább kialakítják a szülőktől független kis világukat, amelynek bizony nem az összes részletét, élményét akarják megosztani anyával vagy apával. Ez is egy teljesen egészséges fejlődési szakasz a felnőtté válás útján. A gyerekek nagyjából kétéves koruktól igyekeznek fokozatosan önállóbbak lenni, s kamaszkorra jutnak el oda, hogy az érzelmeikkel, az emberi kapcsolataikkal igyekeznek egymaguk boldogulni. Egyszerű példákra gondoljunk: rosszul sikerült a dolgozat, konfliktus volt a tanárral, szerelem okoz szomorúságot vagy éppen örömöt. A gyermek félénk, nem tudja, mi lesz a szülő reakciója, éppen ezért ezeket az információkat megtartja magának.
Ám ha a gyermek tartósan, túlzottan vagy hirtelen elzárkózik, láthatóan szorong, az bizony jelzésértékű is lehet. Érdemes finoman utánajárni, hogy esetleg iskolai konfliktus, tanulási nehézség, magánéleti, akár fel nem ismert családi probléma áll-e a háttérben. Bár arról beszélünk, a gyerek nem mindig nyílik meg, azért szüksége van arra, hogy meghallgassák, s ki mástól várhat megoldást a gondjaira, mint a szüleitől. Ugyanakkor a „megnyíláshoz” meg kell találni az arany középutat: nem faggatni kell, hanem érdeklődni.
Ne feledjük, minden gyermek más és más karakter, a türelem, a szeretet, valamint az odafigyelés elengedhetetlen ahhoz, hogy megnyíljanak.
Időpontfoglalás
Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.
1. Időpontfoglalás online vagy a kapcsolati űrlap segítségével
2. Időpont megerősítése
3. Foglalkozás a fejlesztő központunkban
vagy az alábbi kapcsolati űrlap segítségével
További tartalmak

Konduktív pedagógia – Fejlődés a mozgás erejével
A konduktív pedagógia a test és az elme, az agy fejlesztése egyszerre. Egy olyan komplex módszer, konduktor felügyelete mellett végzett mozgásterápia, amely idegrendszeri eredetű mozgás- és tanulási nehézségekkel küzdő, de akár ép gyerekekre is fókuszál. A NARA Fejlesztő Központ szakemberei a foglalkozásokkal komplexen hatnak a figyelemre, az érzelmi és a szociális készségekre, s elősegítik a napi élethelyzetekben való helytállást.

Családterápia: hogyan építhetjük újra a bizalmat és harmóniát a családban
Rendkívül fontos, hogy a család minden tagja, vagyis az anya, az apa, a gyermek érzelmileg biztonságban érezze magát, hogy az a láthatatlan kapocs, amely közöttük van, stabil és erős legyen.

Hogyan működik a gyermekterápia (Logopédia)
A logopédus a beszéd- és a nyelvi készségek fejlesztésében, fejlődésében tud segítséget nyújtani. A NARA Fejlesztőközpont szakemberei a foglalkozások alatt élvezetes, játékos, akár vicces, sokszínű módszerekkel igyekeznek segíteni a problémákon.

A digitális korszak új nevelési mintái
Hogyan neveljünk tudatosan a digitális korban? Ismerje meg az online és offline egyensúly, a képernyőidő és a digitális nevelés legfontosabb alapelveit.

Mikor érdemes váltani vagy kiegészíteni az iskolai logopédiát?
Az iskolai logopédia nagyon fontos része lehet az úgynevezett tanulási folyamatnak, de érezni kell, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor a heti egyszeri húsz, maximum harminc perces, csoportos foglalkozások már nem elegendőek a fejlődéshez.

A fogszabályozás és a logopédia kapcsolata – Dental13 Fogászat
Egyre többen tapasztalják, hogy a nyelvük befolyásolja a fogsor formáját, és zavarhatja a beszédet – ezt nevezzük nyelvlökéses nyelésnek.

Jelek, hogy a gyermekünk még nem érett az iskolakezdésre
Az iskolaérettség nem csupán életkor kérdése. Ismerjük meg a testi, érzelmi, figyelmi és mozgásos jeleket, amelyek arra utalhatnak, hogy gyermekünk még nem áll készen az iskolakezdésre.

Párterápia: hogyan menthető meg a válságban lévő kapcsolat
Az életünk velejárója, hogy nem vagyunk/lehetünk mindig a csúcson, hullámvölgyek és hullámhegyek nehezítik a mindennapjainkat. A legtöbbször „lendületből” legyőzzük az akadályokat, de akadnak olyan problémák, amelyek megoldásához elengedhetetlen, hogy megosszuk a gondjainkat valakivel, aki nem csak meghallgat, de tanácsot is tud és képes adni a hogyan továbbhoz.