Gyermekpszichológiai módszerek összehasonlítása
- 4 perc / Frissítve: 2026. május
A gyermekkor maga a folyamatos változás. Különböző fejlődési szakaszokban, életperiódusokban más és más nehézségekkel találkoznak a lányok, a fiúk, s ahogy a felnőtteknél megfigyelhető, akadnak, akik könnyebben veszik az akadályokat, mások nehezebben. Minden életkori szakasznak megvannak a maga jellegzetességei, de kialakulhatnak lelki és testi gondok, különböző, például szorongásos, magatartási, viselkedési, alvási, önértékelési tünetek, jelentkezhetnek iskolai, serdülőkori, kommunikációs panaszok. A NARA Fejlesztő Központ nagy tapasztalattal rendelkező gyermekpszichológusai minden esetben segítséget nyújthatnak, forduljon hozzánk bizalommal!
A szakemberek előbb „megértik” a problémát, felmérik annak súlyosságát és azután különböző módszerek mentén vezetik a foglalkozásokat. Először a szülőkkel beszélget a pszichológus, majd a gyermekkel és a szülőkkel együtt, s utána következik az adott problémára fókuszáló egyéni konzultáció a gyerekkel – életkorból adódóan akár játékos foglalkozásokkal, például rajzolással, gyurmázással, bábozással.
Gyakran előfordul, hogy a gyermek fejlődése jól láthatóan elakad, viselkedési és/vagy érzelmi gondokat tapasztal a szülő, a pedagógus. Annak érdekében, hogy minél előbb megtalálja a gyermekpszichológus a bajokat kiváltó okokat, nagy hangsúlyt kell fektetni a környezet megismerésére, feltérképezésére. Sokszor már az anyukával, az apukával történő konzultáció is komoly előrelépéshez vezethet, s a későbbiekben is nagy segítséget nyújthatnak az együttműködésükkel. A terápia egyértelmű célja, hogy mielőbb megértsük a problémát, kiegyensúlyozottabbá tegyük a gyermeket, hozzásegítsük a személyes és a társas együttműködéshez.
A kisgyermek vagy a serdülő életkorban lévő fiatal „változását” a családi környezet is kiválthatja. Éppen ezért eredményre vezethető módszer, ha a terápia alatt a család és annak tagjainak az egymáshoz való kapcsolatára fókuszálunk. Elképzelhető, hogy a gyermek viselkedésében jelentkező szélsőségeket a család váltja ki, ezért a szülők, a nagyszülők, a rokonok azonnali bevonásával kezelhető a probléma. A családterápia során megpróbáljuk feltárni a háttértényezőket, vizsgálva többek között a családtagok közötti kommunikációt, interakciót és otthon végzendő, amolyan házi feladatot is kapnak a résztvevők.
A kiscsoportos foglalkozások is célravezetőek lehetnek. Közel azonos korú fiúk és lányok hasonló problémáira összpontosítanak ilyenkor a terapeuták, a közösség ereje az, amely elősegíti a fejlődést. Célja, hogy játékos, fejlesztő módszerekkel felkészítse például a gyerekeket az iskolakezdésre, de eltüntetheti a szorongásos tüneteket, a hangulat-, a beilleszkedési- és a figyelemzavart, megoldást kínál a magatartásproblémára.
Cseppet sem olyan könnyű a serdülőkorból „átlépni” a felnőttek közé, mint azt sokan gondolnák. A gyermekpszichológus segíthet hidat képezni az átmenethez. Rávilágít, hogy a társadalom, a szülők, a tanárok elvárásait, szabályait miképpen kell betartani, s hogyan barátkozzunk meg „új önmagunkkal”. Mindeközben fejlődik az önismeret és hozzájárul, hogy a serdülőkorú fiatalok könnyebben alakítsanak ki kapcsolatokat egymás között, a családtagokkal, az iskolai tanárokkal.
A kognitív pszichológiai vizsgálat a 6-10 éves kor közötti gyerekek általános gondolkodási és a figyelmi képességeire összpontosít. Ez abban az esetben javasolt, ha a gyermek tanulási nehézségekkel küzd az iskolában, túl görcsös, teljesítmény-szorongása van, nincs motivációja, gyakran elakad a tananyagban, gondot okoz a leckeírás, a felkészülés a következő napra. A terápia során a szülők megismerhetik a fiuk, lányuk erősségeit, nehézségeit, képességeit és komoly hátteret, támogatást nyújthatnak a kibontakozásukban. A vizsgálati eredmények nagymértékben segíthetik a pedagógus, a tanuló és a szülő közötti kapcsolatot, de a szakember ilyenkor javaslatokat is megfogalmaz, illetve szükség esetén további vizsgálatokat kérhet.
A különböző módszerekkel az elsődleges cél, hogy a gyermek képes legyen kezelni a különböző élethelyzeteket, bízzon magában és a családon belül is értékesebb legyen a kapcsolat, jobb a kommunikáció.
Időpontfoglalás
Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.
1. Időpontfoglalás online vagy a kapcsolati űrlap segítségével
2. Időpont megerősítése
3. Foglalkozás a fejlesztő központunkban
vagy az alábbi kapcsolati űrlap segítségével
További tartalmak
A TSMT szükségességének felismerése
A lényege a gyermekek idegrendszerének a serkentése, mégpedig úgy, hogy különböző ingerekkel (vizualitás, hallás, tapintás) ismertetik meg a szakemberek a lányokat, a fiúkat.
A TSMT szerepe a fejlődésben
A Tervezett SzenzoMotoros Tréning, rövidítve TSMT, vagy hétköznapibb nevén okosító torna olyan mozgásterápia, amely a rendkívül bonyolult emberi idegrendszerre fejti ki jótékony hatását. Még egyszerűbben, érthetőbben fogalmazva, a gyermekek nagy- és finommozgásait fejleszti, és cseppet sem mellékesen jó hatással van az idegrendszerre, elősegíti az érettségét.
A késleltetett beszédfejlődés hatásai: mikor érdemes cselekedni?
Gyakran halljuk, hogy a lányok érettebbek, jóval komolyabbak a fiúknál – ha nem is minden esetben igaz ez a megállapítás, de a beszédfejlődésben azért érzékelhető, megfigyelhető.
Hogyan működik a gyermekterápia (Gyermekpszichológia)
A gyermek- és a felntőtterápiát alaposan el kell választani egymástól. Amíg az idősebb korosztálynál a mély beszélgetéseken van a hangsúly, a fiatalabbaknál a gyermekpszichológus a kislányokkal és a kisfiúkkal igyekszik biztonságot jelentő kapcsolatot, családias légkört kialakítani, az életkornak megfelelően játékokkal, tesztekkel, feladatokkal feltárni, hogy mi áll a problémák hátterében.
TSMT: „Rövid időn belül jól érzékelhetően elindult Kristóf fejlődése”
Egy gyermek fejlődését segíteni, az egyik legnagyszerűbb érzés. Kristófot úgy ötéves korában vitte az anyukája a NARA Fejlesztő Központba, mégpedig a védőnő és az óvónő tanácsára.
Gyermekpszichológiai módszerek összehasonlítása
A gyermekkor maga a folyamatos változás. Különböző fejlődési szakaszokban, életperiódusokban más és más nehézségekkel találkoznak a lányok, a fiúk, s ahogy a felnőtteknél megfigyelhető, akadnak, akik könnyebben veszik az akadályokat, mások nehezebben. Minden életkori szakasznak megvannak a maga jellegzetességei, de kialakulhatnak lelki és testi gondok, különböző, például szorongásos, magatartási, viselkedési, alvási, önértékelési tünetek, jelentkezhetnek iskolai, serdülőkori, kommunikációs panaszok.
Csak súlyos problémák esetén van szükség logopédiára?
Előfordul, hogy a szülő azt tapasztalja, a gyermeke nehezen beszél, félve szólal meg, esetleg fogyatékosságot, zavart észlel a hangképzésénél, nem tartja megfelelőnek a kislány, a kisfiú szókincsét és a kommunikációját is problémásnak tartja. Fontos, hogy ne essünk kétségbe, ne pánikoljunk, inkább keressünk fel szakembert.
Beszédfejlődési mérföldkövek és jelentőségük
A gyermekek beszédfejlődése változó, még azonos szociális környezetben vagy éppen családon belül is eltérő lehet. Viszont, vannak olyan mérföldkövek a természetes beszédfejlődésben, amelyek támpontot nyújtanak.