Gyermekpszichológiai módszerek összehasonlítása
- 4 perc / Frissítve: 2026. szeptember
A gyermekkor maga a folyamatos változás. Különböző fejlődési szakaszokban, életperiódusokban más és más nehézségekkel találkoznak a lányok, a fiúk, s ahogy a felnőtteknél megfigyelhető, akadnak, akik könnyebben veszik az akadályokat, mások nehezebben. Minden életkori szakasznak megvannak a maga jellegzetességei, de kialakulhatnak lelki és testi gondok, különböző, például szorongásos, magatartási, viselkedési, alvási, önértékelési tünetek, jelentkezhetnek iskolai, serdülőkori, kommunikációs panaszok. A NARA Fejlesztő Központ nagy tapasztalattal rendelkező gyermekpszichológusai minden esetben segítséget nyújthatnak, forduljon hozzánk bizalommal!
A szakemberek előbb „megértik” a problémát, felmérik annak súlyosságát és azután különböző módszerek mentén vezetik a foglalkozásokat. Először a szülőkkel beszélget a pszichológus, majd a gyermekkel és a szülőkkel együtt, s utána következik az adott problémára fókuszáló egyéni konzultáció a gyerekkel – életkorból adódóan akár játékos foglalkozásokkal, például rajzolással, gyurmázással, bábozással.
Gyakran előfordul, hogy a gyermek fejlődése jól láthatóan elakad, viselkedési és/vagy érzelmi gondokat tapasztal a szülő, a pedagógus. Annak érdekében, hogy minél előbb megtalálja a gyermekpszichológus a bajokat kiváltó okokat, nagy hangsúlyt kell fektetni a környezet megismerésére, feltérképezésére. Sokszor már az anyukával, az apukával történő konzultáció is komoly előrelépéshez vezethet, s a későbbiekben is nagy segítséget nyújthatnak az együttműködésükkel. A terápia egyértelmű célja, hogy mielőbb megértsük a problémát, kiegyensúlyozottabbá tegyük a gyermeket, hozzásegítsük a személyes és a társas együttműködéshez.
A kisgyermek vagy a serdülő életkorban lévő fiatal „változását” a családi környezet is kiválthatja. Éppen ezért eredményre vezethető módszer, ha a terápia alatt a család és annak tagjainak az egymáshoz való kapcsolatára fókuszálunk. Elképzelhető, hogy a gyermek viselkedésében jelentkező szélsőségeket a család váltja ki, ezért a szülők, a nagyszülők, a rokonok azonnali bevonásával kezelhető a probléma. A családterápia során megpróbáljuk feltárni a háttértényezőket, vizsgálva többek között a családtagok közötti kommunikációt, interakciót és otthon végzendő, amolyan házi feladatot is kapnak a résztvevők.
A kiscsoportos foglalkozások is célravezetőek lehetnek. Közel azonos korú fiúk és lányok hasonló problémáira összpontosítanak ilyenkor a terapeuták, a közösség ereje az, amely elősegíti a fejlődést. Célja, hogy játékos, fejlesztő módszerekkel felkészítse például a gyerekeket az iskolakezdésre, de eltüntetheti a szorongásos tüneteket, a hangulat-, a beilleszkedési- és a figyelemzavart, megoldást kínál a magatartásproblémára.
Cseppet sem olyan könnyű a serdülőkorból „átlépni” a felnőttek közé, mint azt sokan gondolnák. A gyermekpszichológus segíthet hidat képezni az átmenethez. Rávilágít, hogy a társadalom, a szülők, a tanárok elvárásait, szabályait miképpen kell betartani, s hogyan barátkozzunk meg „új önmagunkkal”. Mindeközben fejlődik az önismeret és hozzájárul, hogy a serdülőkorú fiatalok könnyebben alakítsanak ki kapcsolatokat egymás között, a családtagokkal, az iskolai tanárokkal.
A kognitív pszichológiai vizsgálat a 6-10 éves kor közötti gyerekek általános gondolkodási és a figyelmi képességeire összpontosít. Ez abban az esetben javasolt, ha a gyermek tanulási nehézségekkel küzd az iskolában, túl görcsös, teljesítmény-szorongása van, nincs motivációja, gyakran elakad a tananyagban, gondot okoz a leckeírás, a felkészülés a következő napra. A terápia során a szülők megismerhetik a fiuk, lányuk erősségeit, nehézségeit, képességeit és komoly hátteret, támogatást nyújthatnak a kibontakozásukban. A vizsgálati eredmények nagymértékben segíthetik a pedagógus, a tanuló és a szülő közötti kapcsolatot, de a szakember ilyenkor javaslatokat is megfogalmaz, illetve szükség esetén további vizsgálatokat kérhet.
A különböző módszerekkel az elsődleges cél, hogy a gyermek képes legyen kezelni a különböző élethelyzeteket, bízzon magában és a családon belül is értékesebb legyen a kapcsolat, jobb a kommunikáció.
Időpontfoglalás
Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.
1. Időpontfoglalás online vagy a kapcsolati űrlap segítségével
2. Időpont megerősítése
3. Foglalkozás a fejlesztő központunkban
vagy az alábbi kapcsolati űrlap segítségével
További tartalmak
A TSMT szükségességének felismerése
A lényege a gyermekek idegrendszerének a serkentése, mégpedig úgy, hogy különböző ingerekkel (vizualitás, hallás, tapintás) ismertetik meg a szakemberek a lányokat, a fiúkat.
TSMT: „Rövid időn belül jól érzékelhetően elindult Kristóf fejlődése”
Egy gyermek fejlődését segíteni, az egyik legnagyszerűbb érzés. Kristófot úgy ötéves korában vitte az anyukája a NARA Fejlesztő Központba, mégpedig a védőnő és az óvónő tanácsára.
Móka, kacagás, tanulás, boldogságterápia: Baba-Mama foglalkozás
Baba-Mama foglalkozás nem csupán egy személyes találkozás a sok közül, hanem együtt töltött minőségi idő, örök életre szóló élmények.
A logopédia eredményei és hatásai
Előfordul, hogy a szülő azt tapasztalja, a gyermeke nehezen beszél, félve szólal meg, esetleg fogyatékosságot, zavart észlel a hangképzésénél, nem tartja megfelelőnek a kislány, a kisfiú szókincsét és a kommunikációját is problémásnak tartja. Fontos, hogy ne essünk kétségbe, ne pánikoljunk, inkább keressünk fel szakembert.
Csak súlyos problémák esetén van szükség logopédiára?
Előfordul, hogy a szülő azt tapasztalja, a gyermeke nehezen beszél, félve szólal meg, esetleg fogyatékosságot, zavart észlel a hangképzésénél, nem tartja megfelelőnek a kislány, a kisfiú szókincsét és a kommunikációját is problémásnak tartja. Fontos, hogy ne essünk kétségbe, ne pánikoljunk, inkább keressünk fel szakembert.
Mikor érdemes váltani vagy kiegészíteni az iskolai logopédiát?
Az iskolai logopédia nagyon fontos része lehet az úgynevezett tanulási folyamatnak, de érezni kell, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor a heti egyszeri húsz, maximum harminc perces, csoportos foglalkozások már nem elegendőek a fejlődéshez.
Hogyan kezeljük a dühkitöréseket, félelmeket és érzelmi reakciókat? (Dühkitörések és érzelmi támogatás)
A gyermekkor tanulási időszaknak is felfogható – kislánynak, kisfiúnak, édesanyának, édesapának egyaránt. Rengeteg problémával kell megküzdenie „mindkét oldalnak”, többek között olyan érzelmi megingásokat kell kezelni, mint a harag, a düh.
Kiejtési és szókincsbeli nehézségek
Gyakran halljuk, hogy a lányok érettebbek, jóval komolyabbak a fiúknál – ha nem is minden esetben igaz ez a megállapítás, de a beszédfejlődésben azért érzékelhető, megfigyelhető. A lányoknál két esztendős korukra, a fiúknál úgy fél évvel később meg kell indulnia a beszédnek, ekkorra a gyermek rendelkezik néhány szóból álló aktív szókinccsel, ezeket muszáj használnia, mondatokká formálnia.