Hogyan kezeljük a dühkitöréseket, félelmeket és érzelmi reakciókat? (Dühkitörések és érzelmi támogatás)
- 5 perc / Frissítve: 2026. május
A gyermekkor tanulási időszaknak is felfogható – kislánynak, kisfiúnak, édesanyának, édesapának egyaránt. Rengeteg problémával kell megküzdenie „mindkét oldalnak”, többek között olyan érzelmi megingásokat kell kezelni, mint a harag, a düh. Ha pedig egyedül nem megy, akkor érdemes segítséget kérni: a NARA Fejlesztő Központ magasan képzett szakemberei megfelelő támogatás biztosítanak.
A gyerekeknek még tanulniuk kell, hogyan fejezzék ki az érzelmeiket, s ránk, szülőkre hárul a feladat, hogy ebben segítséget nyújtsunk. A dühöt, a haragot szabályozni és megfelelő mederbe kell terelni, s nem utolsó sorban, muszáj figyelnünk a kiváltó okokra.
Számtalanszor előfordul, ha nem kap meg valamit a gyermek, akkor agresszivitással, a dühének száz százalékos kimutatásával próbálja a tudtunkra adni, cseppet sem elégedett a kialakult helyzettel. Ez a dühkitörés fokozottan jellemző arra az időszakra, amikor a kisfiú, a kislány nem aludta, nem pihente ki magát, fáradt. Ilyenkor még nehezebb az indulatainkon úrrá lenni.
Fontos, hogy a szülő igyekezzen megőrizni a higgadtságát, a türelmét, még ha ez sokszor egyáltalán nem egyszerű, hiszen apa vagy anya idegei sincsenek kötélből. Viszont, amennyiben a felnőtt nyugodt és következetes marad, a gyermek előbb-utóbb megérti, a dühroham nem vezet eredményre.
Ahogy a felnőttek sokszor az ismert sztárokra, példaképekre szeretnének hasonlítani, a gyerekek is gyakran utánozzák a szülőket, a viselkedésüket, a gesztusaikat. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy jó példával járjunk elöl, mutassuk meg, miképpen kell kezelni a saját dühünket. Rajtunk múlik, hogy a gyermekünk megtanuljon problémákat megoldani, hogy képes legyen csökkenteni a frusztrációt, elnyomni az agressziót.
Tanítsuk meg a gyermeket az érzelmek felismerésére és kifejezésére. Értessük meg vele szép szavakkal, hogy a düh egy érzelmi kifejezésforma, ugyanakkor van más mód is arra, hogy a beszélgetőpartnerünkkel tudassuk, másképpen gondolkodunk történésekről, élethelyzetekről. Játékos megoldásokkal, különböző tevékenységekkel segíthetünk a frusztráció, a konfliktusok kezelésében.
Világos, érthető és következetes határokat kell állítani, hogy a gyermek számára érthetőek legyenek a „szabályok”, hogy meddig mehet el. Ez egyfajta biztonságérzetet ad és segít megérteni a helyes viselkedés formáit. A pozitív megerősítés elengedhetetlen. Dicsérjük meg a gyermeket, ha azt tapasztaljuk, hogy megfelelően kezelte a dühét.
Előfordulhat, hogy mindent jól tettünk, de amikor a gyerek úgy tizennégy esztendős lesz, megváltozik a hormonháztartása, érzelmi nehézségek jelentkeznek nála és beköszönt a „lázadás korszaka”, azaz kamasz lesz. Egyből nehézzé, szinte kezelhetetlenné válik a helyzet. A fiatalok zárkózottak, magukba fordulók lesznek, elfojtják az érzelmeiket – márpedig, ha valaki például nem adja ki, nem beszéli ki a haragját, az indulatait, később sokkal nehezebben kezeli majd. Figyeljünk a jelekre, s kérdezzük a kamaszt, beszélgessünk vele, folyamatosan kommunikáljunk, de úgy, hogy ne legyünk tolakodóak.
Támogassuk, hogy bátran kifejezze magát, megossza velünk a problémáit, az örömét, a bánatát. Éreznie kell, hogy támogatni akarjuk, bennünk partnerre lel. Az sem baj, ha a fiunk, a lányunk elsírja magát a beszélgetés közben, ez egy természetes érzelemkifejezés még a felnőtteknél is. A segítségünkkel – a korunkból adódó tapasztalatunk felhasználásával – eltüntethetjük a kérdőjeleket, tisztázhatjuk a problémákat.
Viszont, amennyiben a fiatalabb vagy az idősebb korosztálynál is rendszeressé válnak a dührohamok, akár erőszakos lesz a gyerekünk, érdemes szakemberhez fordulni. A NARA Fejlesztő Központ tapasztalt gyermekpszichológusai megoldást jelentenek a fellelhető gondokra.
Időpontfoglalás
Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.
1. Időpontfoglalás online vagy a kapcsolati űrlap segítségével
2. Időpont megerősítése
3. Foglalkozás a fejlesztő központunkban
vagy az alábbi kapcsolati űrlap segítségével
További tartalmak
Felnőtt pszichológia: mikor érdemes szakemberhez fordulni
Az életünk velejárója, hogy nem vagyunk/lehetünk mindig a csúcson, hullámvölgyek és hullámhegyek nehezítik a mindennapjainkat. A legtöbbször „lendületből” legyőzzük az akadályokat, de akadnak olyan problémák, amelyek megoldásához elengedhetetlen, hogy megosszuk a gondjainkat valakivel, aki nem csak meghallgat, de tanácsot is tud és képes adni a hogyan továbbhoz.
Gyermekpszichológiai módszerek összehasonlítása
A gyermekkor maga a folyamatos változás. Különböző fejlődési szakaszokban, életperiódusokban más és más nehézségekkel találkoznak a lányok, a fiúk, s ahogy a felnőtteknél megfigyelhető, akadnak, akik könnyebben veszik az akadályokat, mások nehezebben. Minden életkori szakasznak megvannak a maga jellegzetességei, de kialakulhatnak lelki és testi gondok, különböző, például szorongásos, magatartási, viselkedési, alvási, önértékelési tünetek, jelentkezhetnek iskolai, serdülőkori, kommunikációs panaszok.
Mi a teendő, ha gyermeke nehezen ejti ki a szavakat vagy szűk a szókincse?
A beszéd, a beszélgetés nagyon fontos része az életünknek, főleg a mostani, modern korban, amikor a televízió, a számítógép, az okostelefon, a közösségi média térnyerése miatt sokkal kevesebb időt és energiát fordítunk a kommunikációra. A nyelvelsajátítás, a szavak helyes kiejtése és használata sajnos háttérbe szorul, s bizony, ha nem fordítunk kellő figyelmet erre a területre, a gyermekünknél komoly problémák alakulhatnak ki.
Motoros fejlődés jelei
A gyermek mozgásfejlődése különböző szakaszokra osztható, ám ezek a részek egymásra épülnek, jól megfigyelhető sorrendben követik egymást. Igaz, minden kisfiú és kislány mozgásfejlődési üteme más, de bizonyos időhatárokon belül muszáj megvalósulnia a fordulásnak, a gurulásnak, a kúszásnak, a mászásnak, a felülésnek, a felállásnak és tizenöt hónapos korig a járásnak.
Iskolai logopédia: mit nyújt és hol vannak a határai?
Beszélj szépen! Figyelj oda, hogyan ejted a szavakat! Ilyen és ehhez hasonló mondatokat mindenki hall(ott) a szüleitől, az óvónénitől, amikor pedig iskoláskorba lép a gyermek, még segítséget is kaphat a suli pedagógusától.
A logopédia hatása a nyelvi akadályokra
Sok szülő tapasztalja, hogy a gyermeke nehezen beszél, szólal meg, fogyatékosság, zavar észlelhető a hangképzésénél, nem megfelelő a szókincs, a kommunikációjával problémák vannak. A logopédus a beszéd-rendellenességek kialakulásának megelőzésében, felismerésében, valamint fejlesztésben képes támogatást nyújtani – a NARA Fejlesztő Központ magasan képzett szakemberei egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében komplex segítséget adnak a lányoknak, fiúknak.
Hogyan működik a gyermekterápia (Gyermekpszichológia)
A gyermek- és a felntőtterápiát alaposan el kell választani egymástól. Amíg az idősebb korosztálynál a mély beszélgetéseken van a hangsúly, a fiatalabbaknál a gyermekpszichológus a kislányokkal és a kisfiúkkal igyekszik biztonságot jelentő kapcsolatot, családias légkört kialakítani, az életkornak megfelelően játékokkal, tesztekkel, feladatokkal feltárni, hogy mi áll a problémák hátterében.
Logopédia: ,,Mindenért kárpótol, hogy látom a változást a kislányomon”
Amikor a szülők azt veszik észre, a gyermekük fejlődése nem a megfelelő ütemben zajlik, érthető módon mindent megtesznek annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak. Például szakemberhez fordulnak – a Nara Fejlesztő Központ munkatársai a legfontosabb küldetésüknek tekintik, hogy a beléjük vetett bizalmat a magas szintű foglalkozásokkal meghálálják.