Digitális autizmus – mítosz vagy valódi veszély?
- 5 perc / Frissítve: 2026. október
A digitális autizmus (vagy virtuális autizmus) azokra a kisgyermekekre utal, akik már kétéves koruk előtt, majd három-négyesztendősen is extrém sok időt töltenek az okoseszközök használatával. Emiatt az autizmus spektrumzavarhoz hasonló tünetek alakulnak ki náluk – ebben az esetben érdemes szakemberhez, például logopédushoz, mozgásfejlesztő gyógypedagógushoz fordulni, a szülő pedig pszichológusi támogatással segítheti a kislánya, a kisfia életének, napirendjének a megváltoztatását. Keresse fel bizalommal a NARA Fejlesztő Központ szakképzett munkatársait.
Húzzuk alá már rögtön az elején, káros hatással van a gyermekre, ha túl sokat „kütyüzik” – alaposan megviseli az idegrendszerét, s ennek intő jelei vannak. Előfordulhat, hogy kétévesen még nem beszél vagy sokkal kevesebb szót használ, mint a kortársai. A viselkedése is eltérő, nem csak nyelvi problémák adódnak, de az úgynevezett szociális kommunikációban is gondok vannak. Kerüli a szemkontaktust, a mimikája, az arcjátéka nem megfelelő (kevésbé kifejező), nehezen hallgat a nevére.
A képernyő előtt eltöltött időhöz képest például a mesekönyv sokkal nehezebben köti le, nem érdeklik a szülőkkel, a korabeliekkel végzendő játékok (a saját virtuális világába gubózik), figyelemhiányos hiperaktivitás és/vagy súlyos koncentrációhiány, ingerlékenység, figyelemzavar alakul ki. A fejlődési rendellenességek, a tünetek hasonlóak lehetnek a valódi autizmushoz, s a lemaradásokat bizony csak hosszú fejlesztéssel lehet behozni.

Az okoseszközök ugyan az életünk részévé váltak, de legalább ötéves korig muszáj korlátozni a televízió-, a mobiltelefon-, a tablet- és a számítógép használatot! Lehet, hogy adott pillanatban kényelmes, ha nem kell figyelni a gyerkőcre, mert leköti a figyelmét a monitor, a tv-képernyő nézése, de hosszú távon ennek rengeteg káros következménye lehet.
A szakemberek tapasztalata és ajánlása szerint, kétéves korig egyáltalán nincs szükség a digitális eszközökre, két- és négyesztendős kor között napi tizenöt-húsz perc a maximum, de csak addig, amíg valóban érdekli a gyermeket, amit néz, ha mással kezd el játszani, akkor kapcsoljuk ki az eszközt. Az idősebbeknél lehet emelni a „napi limitet”, de csak kevéssel, s a szülői jelenlét pedig mindig nagyon fontos.
A gyermek a képernyő előtt ülve nem használja a fantáziáját, a kreativitását, márpedig ezek a képességek a szabad játék során alakulnak ki, automatikusan aktiválódnak. A játék az alapja a gondolkodásnak, a problémamegoldásnak, a különféle információk feldolgozásának.
S, hogy a korlátozáson, az odafigyelésen kívül mit tehet még a szülő? Ne engedjük, hogy „várakozás alatt”, például a babakocsiban, az autóban, vendégségben, pihenő időszakban a gyermek telefonozzon, tabletezzen.
Legyünk kreatívak, találjunk ki elfoglaltságot, olvassunk mesét, énekeljünk, mondókákat gyakoroljunk, beszélgessünk, viccelődjünk, akár utánozzunk együtt állathangokat, mozgassuk/tornáztassuk, ringassuk, forgassuk a csemetét. Az a legfontosabb, hogy élő kapcsolat alakuljon ki a szülő és a gyermek között.
Időpontfoglalás
Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.
1. Időpontfoglalás online vagy a kapcsolati űrlap segítségével
2. Időpont megerősítése
3. Foglalkozás a fejlesztő központunkban
vagy az alábbi kapcsolati űrlap segítségével
További tartalmak

Motoros fejlődés jelei
A gyermek mozgásfejlődése különböző szakaszokra osztható, ám ezek a részek egymásra épülnek, jól megfigyelhető sorrendben követik egymást. Igaz, minden kisfiú és kislány mozgásfejlődési üteme más, de bizonyos időhatárokon belül muszáj megvalósulnia a fordulásnak, a gurulásnak, a kúszásnak, a mászásnak, a felülésnek, a felállásnak és tizenöt hónapos korig a járásnak.

Gyermekpszichológiai módszerek összehasonlítása
A gyermekkor maga a folyamatos változás. Különböző fejlődési szakaszokban, életperiódusokban más és más nehézségekkel találkoznak a lányok, a fiúk, s ahogy a felnőtteknél megfigyelhető, akadnak, akik könnyebben veszik az akadályokat, mások nehezebben. Minden életkori szakasznak megvannak a maga jellegzetességei, de kialakulhatnak lelki és testi gondok, különböző, például szorongásos, magatartási, viselkedési, alvási, önértékelési tünetek, jelentkezhetnek iskolai, serdülőkori, kommunikációs panaszok.

Túl szigorú vagy túlságosan engedékeny vagyok?
Túl szigorú vagy túl engedékeny a gyermeknevelésben? Ismerje meg, hogyan teremthet egyensúlyt a szeretet, a következetesség és a világos szabályok között.

Mi a teendő, ha gyermeke nehezen ejti ki a szavakat vagy szűk a szókincse?
A beszéd, a beszélgetés nagyon fontos része az életünknek, főleg a mostani, modern korban, amikor a televízió, a számítógép, az okostelefon, a közösségi média térnyerése miatt sokkal kevesebb időt és energiát fordítunk a kommunikációra. A nyelvelsajátítás, a szavak helyes kiejtése és használata sajnos háttérbe szorul, s bizony, ha nem fordítunk kellő figyelmet erre a területre, a gyermekünknél komoly problémák alakulhatnak ki.

Iskolai logopédia: mit nyújt és hol vannak a határai?
Beszélj szépen! Figyelj oda, hogyan ejted a szavakat! Ilyen és ehhez hasonló mondatokat mindenki hall(ott) a szüleitől, az óvónénitől, amikor pedig iskoláskorba lép a gyermek, még segítséget is kaphat a suli pedagógusától.

Mikor érdemes pszichiáterhez fordulni? – A legfontosabb figyelmeztető jelek
A lelki nehézségek időnként mindannyiunk életében megjelenhetnek, de vannak helyzetek, amikor a tünetek tartóssá válnak, jelentősen megnehezítik a mindennapokat, és szakmai segítségre van szükség. Cikkünk bemutatja, milyen jelek esetén lehet indokolt pszichiáterhez fordulni, és miben különbözik a pszichiáter és a pszichológus szerepe.

A logopédia eredményei és hatásai
Előfordul, hogy a szülő azt tapasztalja, a gyermeke nehezen beszél, félve szólal meg, esetleg fogyatékosságot, zavart észlel a hangképzésénél, nem tartja megfelelőnek a kislány, a kisfiú szókincsét és a kommunikációját is problémásnak tartja. Fontos, hogy ne essünk kétségbe, ne pánikoljunk, inkább keressünk fel szakembert.

A TSMT szerepe a fejlődésben
A Tervezett SzenzoMotoros Tréning, rövidítve TSMT, vagy hétköznapibb nevén okosító torna olyan mozgásterápia, amely a rendkívül bonyolult emberi idegrendszerre fejti ki jótékony hatását. Még egyszerűbben, érthetőbben fogalmazva, a gyermekek nagy- és finommozgásait fejleszti, és cseppet sem mellékesen jó hatással van az idegrendszerre, elősegíti az érettségét.