Motoros fejlődés jelei
- 9 perc / Frissítve: 2026. április
A gyermek mozgásfejlődése különböző szakaszokra osztható, ám ezek a részek egymásra épülnek, jól megfigyelhető sorrendben követik egymást. Igaz, minden kisfiú és kislány mozgásfejlődési üteme más, de bizonyos időhatárokon belül muszáj megvalósulnia a fordulásnak, a gurulásnak, a kúszásnak, a mászásnak, a felülésnek, a felállásnak és tizenöt hónapos korig a járásnak. Az eltérő ütemű vagy megkésett mozgásfejlődésű gyermeknél egyes mozgásformák kimaradnak, felcserélődnek, ezek jelzésértékűek, fontos, hogy a szülő, a védőnő, a házi orvos ezt időben felismerje és minél előbb szakemberhez forduljunk.
A NARA Fejlesztő Központ felkészült Tervezett SzenzorMotoros Tréning (TSMT) terapeutái néhány foglalkozást követően már látható eredményeket képesek elérni.
A csecsemők általános mozgásfejlődése jól meghatározható, de előfordulhatnak eltérések, ezekre pedig oda kell figyelni, hogy baj esetén minél előbb orvosolható legyen a probléma.
0-3. hónap (általános mozgásfejlődés):
Az újszülött az első három hónapban leginkább hajlítva tartja a karjait, a kezeit pedig ökölbe szorítja. Leginkább a hasán és a hátán szeret feküdni, s a fejét, amelyet majd úgy hathetesen kezd felemelni, jobbra-balra fordítja. Támaszkodni az alkarokon szokott.
0-3. hónap (eltérő mozgásfejlődés):
A csecsemő gyakran megfeszíti a testét, a szokásosnál erősebben hajlítja be a karjait. Aszimmetrikus a testtartás, ez megfigyelhető a végtagoknál és az arcon is, ahogy a combok redőin, ha pedig felemeljük a gyermeket, a fejét hátra feszíti. Szinte mindig csak az egyik irányba fordítja a fejét, etetésnél pedig nehezen szopik és nyel.
3-6. hónap (általános mozgásfejlődés):
Amikor hason fekszik a gyermek, szimmetrikus az alkartámasza és ugyanez elmondható a törzséről, ha a hátán fekszik. A fejét emeli, megtartja, ha ülésbe húzzuk, s a fejét a vállától függetlenül képes mozgatni. A kezébe adott tárgyat megfogja, a szemével követi a mozgó tárgyakat, gurul, forog. Amennyiben hason van, a fejét emeli és a tenyere segítségével támaszkodik.
3-6. hónap (eltérő mozgásfejlődés):
A gyermek a fejét rendszeresen egy irányba fordítja, s nem próbálja felemelni, ha a hasán fekszik vagy az ülésbe húzásnál. Apropó, hason fekvés: sírva fakad, ha ebben a helyzetben tesszük a kiságyba. A testtartásban, a kézhasználatban és a mozgásában aszimmetria figyelhető meg, s az ökölbe szorult kéz nem lazul, kifejezetten erőteljes, feszes.
6-9. hónap (általános mozgásfejlődés):
A gyermek mászik és felül, mindkét irányba fordul, míg kúszás közben szabályosan, felváltva használja a kezeit és a lábait. A kezeit egyszerre és külön-külön is mozgatja, kézzel kezd önállóan enni, azaz megfogja az ételt és képes a szájához emelni, a szájába tenni. Elkezd két szótagból álló szavakat mondani.
6-9. hónap (eltérő mozgásfejlődés):
A felé mutatott vagy a környezetében lévő, akár feltűnő (világító, hangot kiadó) tárgyak iránt nem érdeklődik a gyermek, nem akarja elérni, megérinteni azokat. Nem kúszik és nem mászik, nem próbál négykézlábra emelkedni.
9-12. hónap (általános mozgásfejlődés):
A csecsemő mászik, feltérdel, felül, kapaszkodva ugyan, de már feláll, sőt kapaszkodás nélkül, abszolút egyedül, rövid ideig képes megtartani magát állva. Önállóan iszik pohárból, a hüvelyk- és a mutatóujjával „csipeszfogásra” képes. Két szótagból álló szavakkal kommunikál.
9-12. hónap (eltérő mozgásfejlődés):
A csecsemőnek rágási és nyelési nehézségei vannak, izomtónus-eloszlási zavarok (lazább vagy feszesebb izomzat) észlelhetőek. A gyermek sarkai felemelkednek, tartási, funkcionális végtag aszimmetria észlelhető.
12-15. hónap (általános mozgásfejlődés):
A gyerek kapaszkodás nélkül guggol és kapaszkodva ugyan, de már önállóan jár, evésnél a kanalat egyedül emeli a szájához. Nagy kedvvel fordul a játékok felé, azokat szívesen kipróbálja, s úgy kommunikál, hogy egyre gyakrabban használja a megtanult szavakat.
12-15. hónap (eltérő mozgásfejlődés):
A kisfiú vagy kislány mozgása nem megfelelő: a térdei hátra hajlanak, amikor feláll, a lábujjhegyére áll és gyakran elesik. Nem jellemző rá, hogy kifejezze az érzéseit és meg sem próbálja utánozni a környezetét, a szülők, a kortársak gesztusait.
15-18. hónap (általános mozgásfejlődés):
Immáron „örökmozgó” a gyermek. Önállóan és biztonságosan jár, egyre kevesebbet esik el, a korlátba, a falba kapaszkodva a lépcsőn mellélépve közlekedik. Futás közben ugyan még koordinálatlan a mozgása, de ha elesik, már kapaszkodás nélkül képes talpra állni. Játék közben pedig a szem és a kéz koordinációja jól megfigyelhető.
15-18. hónap (eltérő mozgásfejlődés):
A gyermek sarkai továbbra is felemelkednek, önállóan nem képes járni, de kapaszkodva is csak bizonytalanul. Nem akar beszélni, a szavakkal, amelyeket ismer, nem fejezi ki magát érthetően, de az utasításokra, a kérésekre sem reagál megfelelően. Az öltözködésben, az önellátásban sem vesz részt, de önállóan játszani sem szeret.
Amennyiben a figyelemfelkeltő jelek tartósak, és többet is észlelünk egyszerre, beszéljünk a védőnővel, értékeljük ki a helyzetet és forduljuk szakemberhez. A NARA Fejlesztő Központ TSMT-terapeutái segítenek, hogy a gyerekek örömmel és önbizalommal telve fedezzék fel önmagukat, valamint a körülöttük lévő világot.
Időpontfoglalás
Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.
1. Időpontfoglalás az űrlap segítségével
2. Időpont megerősítése
3. Foglalkozás a fejlesztőházunkban
vagy az alábbi űrlap segítségével
További tartalmak
Logopédia: ,,Mindenért kárpótol, hogy látom a változást a kislányomon”
Amikor a szülők azt veszik észre, a gyermekük fejlődése nem a megfelelő ütemben zajlik, érthető módon mindent megtesznek annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak. Például szakemberhez fordulnak – a Nara Fejlesztő Központ munkatársai a legfontosabb küldetésüknek tekintik, hogy a beléjük vetett bizalmat a magas szintű foglalkozásokkal meghálálják.
A logopédia eredményei és hatásai
Előfordul, hogy a szülő azt tapasztalja, a gyermeke nehezen beszél, félve szólal meg, esetleg fogyatékosságot, zavart észlel a hangképzésénél, nem tartja megfelelőnek a kislány, a kisfiú szókincsét és a kommunikációját is problémásnak tartja. Fontos, hogy ne essünk kétségbe, ne pánikoljunk, inkább keressünk fel szakembert.
Hogyan működik a gyermekterápia (Logopédia)
A logopédus a beszéd- és a nyelvi készségek fejlesztésében, fejlődésében tud segítséget nyújtani. A NARA Fejlesztőközpont szakemberei a foglalkozások alatt élvezetes, játékos, akár vicces, sokszínű módszerekkel igyekeznek segíteni a problémákon.
Érzelmi problémák felismerése
A gyermekek a különböző fejlődési szakaszokban, életperiódusokban érthető módon más és más nehézségekkel találkoznak. Forduljon bizalommal a NARA Fejlesztő központ nagy tapasztalattal rendelkező, komoly eredményeket elérő, felkészült gyermekpszichológusaihoz, akik néhány foglalkozást követően már a szülő számára is jól érzékelhető pozitív változásokat képesek elérni.
TSMT
Tervezett SzenzoMotoros Tréning. Olyan mozgásterápia, amely az egyébként roppant bonyolult emberi idegrendszerre fejti ki jótékony hatását. Pozitívan befolyásolja az agy működését, impulzus a mozgásra, a beszédre, a viselkedésre, a gyerek-szülő kapcsolatra, a pszichikumra. A NARA Fejlesztő Központ célja, hogy a foglalkozásokon résztvevő gyerekek örömmel és önbizalommal telve fedezzék fel önmagukat és a körülöttük lévő világot, ehhez pedig komoly segítséget nyújt TSMT-terapeutánk.
Hogyan állapítható meg, hogy megfelelően fejlődnek-e gyermekének motoros készségei?
A gyermek mozgásfejlődése különböző szakaszokra osztható, ám ezek a részek egymásra épülnek, jól megfigyelhető sorrendben követik egymást.
Beszédfejlődési mérföldkövek és jelentőségük
A gyermekek beszédfejlődése változó, még azonos szociális környezetben vagy éppen családon belül is eltérő lehet. Viszont, vannak olyan mérföldkövek a természetes beszédfejlődésben, amelyek támpontot nyújtanak.
Gyermekkori szorongás kezelése
A gyerekeknek segítség kell, egyszerűen nem tudnak egyedül megküzdeni a problémáikkal. És ki másra számíthatnának elsősorban, mint anyára vagy apára? Sokszor megfelelően jelezni sem képesek, viszont a korábban nem tapasztalt furcsa tünetek (például lelkiállapot-változás, szokatlan kommunikáció, szorongás, dühöngés, testi jelek, fájdalom, satöbbi) felhívhatja a szülő figyelmét arra, hogy valami baj van