Motoros fejlődés jelei
- 9 perc / Frissítve: 2024 január
A gyermek mozgásfejlődése különböző szakaszokra osztható, ám ezek a részek egymásra épülnek, jól megfigyelhető sorrendben követik egymást. Igaz, minden kisfiú és kislány mozgásfejlődési üteme más, de bizonyos időhatárokon belül muszáj megvalósulnia a fordulásnak, a gurulásnak, a kúszásnak, a mászásnak, a felülésnek, a felállásnak és tizenöt hónapos korig a járásnak. Az eltérő ütemű vagy megkésett mozgásfejlődésű gyermeknél egyes mozgásformák kimaradnak, felcserélődnek, ezek jelzésértékűek, fontos, hogy a szülő, a védőnő, a házi orvos ezt időben felismerje és minél előbb szakemberhez forduljunk.
A NARA Fejlesztő Központ felkészült Tervezett SzenzorMotoros Tréning (TSMT) terapeutái néhány foglalkozást követően már látható eredményeket képesek elérni.
A csecsemők általános mozgásfejlődése jól meghatározható, de előfordulhatnak eltérések, ezekre pedig oda kell figyelni, hogy baj esetén minél előbb orvosolható legyen a probléma.
0-3. hónap (általános mozgásfejlődés):
Az újszülött az első három hónapban leginkább hajlítva tartja a karjait, a kezeit pedig ökölbe szorítja. Leginkább a hasán és a hátán szeret feküdni, s a fejét, amelyet majd úgy hathetesen kezd felemelni, jobbra-balra fordítja. Támaszkodni az alkarokon szokott.
0-3. hónap (eltérő mozgásfejlődés):
A csecsemő gyakran megfeszíti a testét, a szokásosnál erősebben hajlítja be a karjait. Aszimmetrikus a testtartás, ez megfigyelhető a végtagoknál és az arcon is, ahogy a combok redőin, ha pedig felemeljük a gyermeket, a fejét hátra feszíti. Szinte mindig csak az egyik irányba fordítja a fejét, etetésnél pedig nehezen szopik és nyel.
3-6. hónap (általános mozgásfejlődés):
Amikor hason fekszik a gyermek, szimmetrikus az alkartámasza és ugyanez elmondható a törzséről, ha a hátán fekszik. A fejét emeli, megtartja, ha ülésbe húzzuk, s a fejét a vállától függetlenül képes mozgatni. A kezébe adott tárgyat megfogja, a szemével követi a mozgó tárgyakat, gurul, forog. Amennyiben hason van, a fejét emeli és a tenyere segítségével támaszkodik.
3-6. hónap (eltérő mozgásfejlődés):
A gyermek a fejét rendszeresen egy irányba fordítja, s nem próbálja felemelni, ha a hasán fekszik vagy az ülésbe húzásnál. Apropó, hason fekvés: sírva fakad, ha ebben a helyzetben tesszük a kiságyba. A testtartásban, a kézhasználatban és a mozgásában aszimmetria figyelhető meg, s az ökölbe szorult kéz nem lazul, kifejezetten erőteljes, feszes.
6-9. hónap (általános mozgásfejlődés):
A gyermek mászik és felül, mindkét irányba fordul, míg kúszás közben szabályosan, felváltva használja a kezeit és a lábait. A kezeit egyszerre és külön-külön is mozgatja, kézzel kezd önállóan enni, azaz megfogja az ételt és képes a szájához emelni, a szájába tenni. Elkezd két szótagból álló szavakat mondani.
6-9. hónap (eltérő mozgásfejlődés):
A felé mutatott vagy a környezetében lévő, akár feltűnő (világító, hangot kiadó) tárgyak iránt nem érdeklődik a gyermek, nem akarja elérni, megérinteni azokat. Nem kúszik és nem mászik, nem próbál négykézlábra emelkedni.
9-12. hónap (általános mozgásfejlődés):
A csecsemő mászik, feltérdel, felül, kapaszkodva ugyan, de már feláll, sőt kapaszkodás nélkül, abszolút egyedül, rövid ideig képes megtartani magát állva. Önállóan iszik pohárból, a hüvelyk- és a mutatóujjával „csipeszfogásra” képes. Két szótagból álló szavakkal kommunikál.
9-12. hónap (eltérő mozgásfejlődés):
A csecsemőnek rágási és nyelési nehézségei vannak, izomtónus-eloszlási zavarok (lazább vagy feszesebb izomzat) észlelhetőek. A gyermek sarkai felemelkednek, tartási, funkcionális végtag aszimmetria észlelhető.
12-15. hónap (általános mozgásfejlődés):
A gyerek kapaszkodás nélkül guggol és kapaszkodva ugyan, de már önállóan jár, evésnél a kanalat egyedül emeli a szájához. Nagy kedvvel fordul a játékok felé, azokat szívesen kipróbálja, s úgy kommunikál, hogy egyre gyakrabban használja a megtanult szavakat.
12-15. hónap (eltérő mozgásfejlődés):
A kisfiú vagy kislány mozgása nem megfelelő: a térdei hátra hajlanak, amikor feláll, a lábujjhegyére áll és gyakran elesik. Nem jellemző rá, hogy kifejezze az érzéseit és meg sem próbálja utánozni a környezetét, a szülők, a kortársak gesztusait.
15-18. hónap (általános mozgásfejlődés):
Immáron „örökmozgó” a gyermek. Önállóan és biztonságosan jár, egyre kevesebbet esik el, a korlátba, a falba kapaszkodva a lépcsőn mellélépve közlekedik. Futás közben ugyan még koordinálatlan a mozgása, de ha elesik, már kapaszkodás nélkül képes talpra állni. Játék közben pedig a szem és a kéz koordinációja jól megfigyelhető.
15-18. hónap (eltérő mozgásfejlődés):
A gyermek sarkai továbbra is felemelkednek, önállóan nem képes járni, de kapaszkodva is csak bizonytalanul. Nem akar beszélni, a szavakkal, amelyeket ismer, nem fejezi ki magát érthetően, de az utasításokra, a kérésekre sem reagál megfelelően. Az öltözködésben, az önellátásban sem vesz részt, de önállóan játszani sem szeret.
Amennyiben a figyelemfelkeltő jelek tartósak, és többet is észlelünk egyszerre, beszéljünk a védőnővel, értékeljük ki a helyzetet és forduljuk szakemberhez. A NARA Fejlesztő Központ TSMT-terapeutái segítenek, hogy a gyerekek örömmel és önbizalommal telve fedezzék fel önmagukat, valamint a körülöttük lévő világot.
Időpontfoglalás
Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.
1. Időpontfoglalás az űrlap segítségével
2. Időpont megerősítése
3. Foglalkozás a fejlesztőházunkban
vagy az alábbi űrlap segítségével
További tartalmak
Kiejtési és szókincsbeli nehézségek
Gyakran halljuk, hogy a lányok érettebbek, jóval komolyabbak a fiúknál – ha nem is minden esetben igaz ez a megállapítás, de a beszédfejlődésben azért érzékelhető, megfigyelhető. A lányoknál két esztendős korukra, a fiúknál úgy fél évvel később meg kell indulnia a beszédnek, ekkorra a gyermek rendelkezik néhány szóból álló aktív szókinccsel, ezeket muszáj használnia, mondatokká formálnia.
Gyermekkori szorongás kezelése
A gyerekeknek segítség kell, egyszerűen nem tudnak egyedül megküzdeni a problémáikkal. És ki másra számíthatnának elsősorban, mint anyára vagy apára? Sokszor megfelelően jelezni sem képesek, viszont a korábban nem tapasztalt furcsa tünetek (például lelkiállapot-változás, szokatlan kommunikáció, szorongás, dühöngés, testi jelek, fájdalom, satöbbi) felhívhatja a szülő figyelmét arra, hogy valami baj van
Dühkitörések és érzelmi támogatás
A gyermekkor tanulási időszaknak is felfogható – kislánynak, kisfiúnak, édesanyának, édesapának egyaránt. Rengeteg problémával kell megküzdenie „mindkét oldalnak”, többek között olyan érzelmi megingásokat kell kezelni, mint a harag, a düh.
Motoros fejlődés jelei
A gyermek mozgásfejlődése különböző szakaszokra osztható, ám ezek a részek egymásra épülnek, jól megfigyelhető sorrendben követik egymást. Igaz, minden kisfiú és kislány mozgásfejlődési üteme más, de bizonyos időhatárokon belül muszáj megvalósulnia a fordulásnak, a gurulásnak, a kúszásnak, a mászásnak, a felülésnek, a felállásnak és tizenöt hónapos korig a járásnak.
Jóga
Rohanó világunkban, az egyre kényelmesebb életvitelünkkel a testtartásoknak, az ászanáknak rengeteg pozitív élettani hatásuk van. Az izmok rugalmassága, erőssége, teherbírása növekszik, javul az állóképesség, a helyes testtartással az ízületek rugalmasabbá válnak, jobb lesz a szervezet keringése, az anyagcsere, valamint az emésztés, a kiválasztás.
Gyógytorna
„Jaj, de fáj a derekam”! „Majd leszakad a derekam”! Hányszor halljuk a panaszt másoktól vagy éppen tapasztaljuk magunkon, hogy deréktájban gondok vannak. Felnőttek, kismamák, gyerekek szenvednek, és sokan nem is sejtik, hogy a gerinc okozza a problémát. Érdemes vele minél előbb foglalkozni, hogy megelőzzük a még nagyobb bajt: a NARA Fejlesztő Központ gyógytorna-foglalkozásai enyhítik és megszüntetik a fájdalmakat.