Miért fontosabb, mint valaha a gyermekek érzelmi jóléte?
- 6 perc / Frissítve: 2026. október

Tegyük a szívünkre a kezünket! Szülőként hányszor és hányszor aggódunk amiatt, hogy milyen lesz majd a gyermek IQ-szintje, mert úgy gondoljuk, annál sikeresebb felnőtt válik a fiunkból, a lányunkból, minél magasabb az intelligencia hányadosa. A legújabb kutatások szerint azonban kijelenthető, az érzelmi intelligencia, az úgynevezett EQ, az érzelmi jólét legalább ugyanekkora vagy talán még nagyobb szerepet játszik a jövőnk alakításában. A NARA Fejlesztő Központ gyermekpszichológusai jelentős segítséget tudnak adni, hogy a gyerekek a megfelelő „alappal” rendelkezzenek, feltöltődve vágjanak neki az iskolai tanulmányoknak, aztán a felnőtté válás rögös útjainak.
Az érzelmi intelligencia felelős azért, hogy a legnehezebb pillanatokban, szituációkban is megmaradjon a jókedvünk, a vidámságunk, az optimizmusunk. Igen, igen, ezért fordulhat elő, hogy sokszor nem (csak) az eminenst tanulók, a kitűnők válnak sikeres felnőttekké. Ugyanis, aki megfelelő EQ-val rendelkezik (gyerekként alaposan „feltöltődött”, rengeteg pozitív élményben volt része), az átlagosnál nagyobb önbizalommal bírnak, jó a szociális érzékük, képesek másokat megnyugtatni, jótanácsokkal ellátni – ezáltal népszerűbbek a társaiknál.
Akinek az érzelmi intelligencia szintje magasabb, bizonyíthatóan komolyabb karrier befutására képes, megértőbb a magánéletében, könnyebben rendezi például a társas kapcsolataiban, a házasságában felvetődő problémákat, jól kezeli a benne dúló érzéseket. Cseppet sem mellékesen, bele tudja élni magát mások érzéseibe, képes elképzelni, milyen viharok dúlnak a másikban és ami nagyon fontos, megoldással is rendelkezik.
Ha az érzelmi intelligencia magas, nehezebben hozza zavarba a vizsga, a felvételi, az állásinterjú az embert. Az aggódás, a félelem mindenkiben benne van, de a nagy különbséget jelent, ha ezt valaki kezelni is képes. A szülők, a pedagógusok, a tanárok fontos feladata, hogy a fejlődési szakaszok alatt segítsék a gyerekeket a magasabb érzelmi intelligenciaszint elérésében.
Elsősorban az édesanya, az édesapa feladata, hogy ne csak arra fókuszáljon, éppen mit csinál a gyermek, hanem figyeljen arra is, hogy mit érezhet, milyen gondolatok cikázhatnak a fejében. Próbálja megfejteni, hogy boldog, elégedett vagy éppen ellenkezőleg, mérges, magányos – könnyen elképzelhető, nem tudja kifejezni a benne dúló érzéseket, de megoldást vár a szülőktől.
Fontos, hogy segítsünk eligazodni a gyermeknek „az érzelmek, az érzékek viharában”, hogy kontrollálni, felügyelni tudja mindazt, ami például egy elveszett, eltört, tönkrement játék miatt kialakulhat benne. Lehet, neki ez a világ végét jelenti, de a szülő megmutathatja a helyes utat, akár csak azzal, hogy megérteti vele, rengeteg játéka van még és azokkal is ugyanúgy vidáman eltölthető a szabadidő.
Nem szabad, hogy az anyát vagy az apát az érzelmeik vezéreljék. A feszültség, a kiabálás nem jó „vezető”, inkább számoljunk el tízig, nyugodjunk le, mintsem kiabálni kezdjünk. Támogatók legyünk, mintsem kritikusok, vegyünk részt maximálisan az érzelmi intelligencia erősítésében, az EQ fejlesztésében, magyarázzuk el a gyermeknek, hogy mi lesz az adott cselekedetének a következménye vagy éppen eredménye, muszáj arra biztatni, hogy gondolja át a vele történteket.
Az érzelmi intelligencia fejlettsége meghatározza, hogy a későbbiekben mennyire tudjuk kordában tartani a bennünk lévő dühöt, frusztrációt, bánatot, örömöt, s ez bizony jelentősen befolyásolja mindenki életét. Kutatások eredményei igazolják, a magas EQ-val rendelkező gyermekek magabiztosabbak, jobb az önértékelésük, a kapcsolatuk a szüleikkel, a társaikkal példás, s bizony nagy a valószínűsége, hogy felnőttkorban jelentősebb feladatokat kapnak a munkahelyeiken.
Időpontfoglalás
Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.
1. Időpontfoglalás online vagy a kapcsolati űrlap segítségével
2. Időpont megerősítése
3. Foglalkozás a fejlesztő központunkban
vagy az alábbi kapcsolati űrlap segítségével
További tartalmak

Mennyi képernyőidő számít túl soknak 2–6 éves korban?
A 2–6 éves gyermekek számára a túl sok képernyőidő hatással lehet a mozgásra, a nyelvi fejlődésre, a figyelemre és az alvásminőségre. Megmutatjuk, milyen időkorlátokra érdemes figyelni, milyen tartalmakat válasszunk, és hogyan tehetjük tudatosabbá a digitális eszközök használatát.

A digitális korszak új nevelési mintái
Hogyan neveljünk tudatosan a digitális korban? Ismerje meg az online és offline egyensúly, a képernyőidő és a digitális nevelés legfontosabb alapelveit.

A logopédia eredményei és hatásai
Előfordul, hogy a szülő azt tapasztalja, a gyermeke nehezen beszél, félve szólal meg, esetleg fogyatékosságot, zavart észlel a hangképzésénél, nem tartja megfelelőnek a kislány, a kisfiú szókincsét és a kommunikációját is problémásnak tartja. Fontos, hogy ne essünk kétségbe, ne pánikoljunk, inkább keressünk fel szakembert.

Gyermekkori szorongás kezelése
A gyerekeknek segítség kell, egyszerűen nem tudnak egyedül megküzdeni a problémáikkal. És ki másra számíthatnának elsősorban, mint anyára vagy apára? Sokszor megfelelően jelezni sem képesek, viszont a korábban nem tapasztalt furcsa tünetek (például lelkiállapot-változás, szokatlan kommunikáció, szorongás, dühöngés, testi jelek, fájdalom, satöbbi) felhívhatja a szülő figyelmét arra, hogy valami baj van

Mikor érdemes váltani vagy kiegészíteni az iskolai logopédiát?
Az iskolai logopédia nagyon fontos része lehet az úgynevezett tanulási folyamatnak, de érezni kell, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor a heti egyszeri húsz, maximum harminc perces, csoportos foglalkozások már nem elegendőek a fejlődéshez.

TSMT
Tervezett SzenzoMotoros Tréning. Olyan mozgásterápia, amely az egyébként roppant bonyolult emberi idegrendszerre fejti ki jótékony hatását. Pozitívan befolyásolja az agy működését, impulzus a mozgásra, a beszédre, a viselkedésre, a gyerek-szülő kapcsolatra, a pszichikumra. A NARA Fejlesztő Központ célja, hogy a foglalkozásokon résztvevő gyerekek örömmel és önbizalommal telve fedezzék fel önmagukat és a körülöttük lévő világot, ehhez pedig komoly segítséget nyújt TSMT-terapeutánk.

A logopédia hatása a nyelvi akadályokra
Sok szülő tapasztalja, hogy a gyermeke nehezen beszél, szólal meg, fogyatékosság, zavar észlelhető a hangképzésénél, nem megfelelő a szókincs, a kommunikációjával problémák vannak. A logopédus a beszéd-rendellenességek kialakulásának megelőzésében, felismerésében, valamint fejlesztésben képes támogatást nyújtani – a NARA Fejlesztő Központ magasan képzett szakemberei egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében komplex segítséget adnak a lányoknak, fiúknak.

Miért fontos az autizmus vagy az ADHD szűrése kisgyermekkorban?
Ismerje meg az autizmus és az ADHD korai jeleit! Tudja meg, miért fontos a kisgyermekkori szűrés, és hogyan segítheti a korai felismerés a gyermek fejlődését.