Miért fontosabb, mint valaha a gyermekek érzelmi jóléte?
- 6 perc / Frissítve: 2026. július
Tegyük a szívünkre a kezünket! Szülőként hányszor és hányszor aggódunk amiatt, hogy milyen lesz majd a gyermek IQ-szintje, mert úgy gondoljuk, annál sikeresebb felnőtt válik a fiunkból, a lányunkból, minél magasabb az intelligencia hányadosa. A legújabb kutatások szerint azonban kijelenthető, az érzelmi intelligencia, az úgynevezett EQ, az érzelmi jólét legalább ugyanekkora vagy talán még nagyobb szerepet játszik a jövőnk alakításában. A NARA Fejlesztő Központ gyermekpszichológusai jelentős segítséget tudnak adni, hogy a gyerekek a megfelelő „alappal” rendelkezzenek, feltöltődve vágjanak neki az iskolai tanulmányoknak, aztán a felnőtté válás rögös útjainak.
Az érzelmi intelligencia felelős azért, hogy a legnehezebb pillanatokban, szituációkban is megmaradjon a jókedvünk, a vidámságunk, az optimizmusunk. Igen, igen, ezért fordulhat elő, hogy sokszor nem (csak) az eminenst tanulók, a kitűnők válnak sikeres felnőttekké. Ugyanis, aki megfelelő EQ-val rendelkezik (gyerekként alaposan „feltöltődött”, rengeteg pozitív élményben volt része), az átlagosnál nagyobb önbizalommal bírnak, jó a szociális érzékük, képesek másokat megnyugtatni, jótanácsokkal ellátni – ezáltal népszerűbbek a társaiknál.
Akinek az érzelmi intelligencia szintje magasabb, bizonyíthatóan komolyabb karrier befutására képes, megértőbb a magánéletében, könnyebben rendezi például a társas kapcsolataiban, a házasságában felvetődő problémákat, jól kezeli a benne dúló érzéseket. Cseppet sem mellékesen, bele tudja élni magát mások érzéseibe, képes elképzelni, milyen viharok dúlnak a másikban és ami nagyon fontos, megoldással is rendelkezik.
Ha az érzelmi intelligencia magas, nehezebben hozza zavarba a vizsga, a felvételi, az állásinterjú az embert. Az aggódás, a félelem mindenkiben benne van, de a nagy különbséget jelent, ha ezt valaki kezelni is képes. A szülők, a pedagógusok, a tanárok fontos feladata, hogy a fejlődési szakaszok alatt segítsék a gyerekeket a magasabb érzelmi intelligenciaszint elérésében.
Elsősorban az édesanya, az édesapa feladata, hogy ne csak arra fókuszáljon, éppen mit csinál a gyermek, hanem figyeljen arra is, hogy mit érezhet, milyen gondolatok cikázhatnak a fejében. Próbálja megfejteni, hogy boldog, elégedett vagy éppen ellenkezőleg, mérges, magányos – könnyen elképzelhető, nem tudja kifejezni a benne dúló érzéseket, de megoldást vár a szülőktől.
Fontos, hogy segítsünk eligazodni a gyermeknek „az érzelmek, az érzékek viharában”, hogy kontrollálni, felügyelni tudja mindazt, ami például egy elveszett, eltört, tönkrement játék miatt kialakulhat benne. Lehet, neki ez a világ végét jelenti, de a szülő megmutathatja a helyes utat, akár csak azzal, hogy megérteti vele, rengeteg játéka van még és azokkal is ugyanúgy vidáman eltölthető a szabadidő.
Nem szabad, hogy az anyát vagy az apát az érzelmeik vezéreljék. A feszültség, a kiabálás nem jó „vezető”, inkább számoljunk el tízig, nyugodjunk le, mintsem kiabálni kezdjünk. Támogatók legyünk, mintsem kritikusok, vegyünk részt maximálisan az érzelmi intelligencia erősítésében, az EQ fejlesztésében, magyarázzuk el a gyermeknek, hogy mi lesz az adott cselekedetének a következménye vagy éppen eredménye, muszáj arra biztatni, hogy gondolja át a vele történteket.
Az érzelmi intelligencia fejlettsége meghatározza, hogy a későbbiekben mennyire tudjuk kordában tartani a bennünk lévő dühöt, frusztrációt, bánatot, örömöt, s ez bizony jelentősen befolyásolja mindenki életét. Kutatások eredményei igazolják, a magas EQ-val rendelkező gyermekek magabiztosabbak, jobb az önértékelésük, a kapcsolatuk a szüleikkel, a társaikkal példás, s bizony nagy a valószínűsége, hogy felnőttkorban jelentősebb feladatokat kapnak a munkahelyeiken.
Időpontfoglalás
Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.
1. Időpontfoglalás online vagy a kapcsolati űrlap segítségével
2. Időpont megerősítése
3. Foglalkozás a fejlesztő központunkban
vagy az alábbi kapcsolati űrlap segítségével
További tartalmak
Felnőtt pszichológia: mikor érdemes szakemberhez fordulni
Az életünk velejárója, hogy nem vagyunk/lehetünk mindig a csúcson, hullámvölgyek és hullámhegyek nehezítik a mindennapjainkat. A legtöbbször „lendületből” legyőzzük az akadályokat, de akadnak olyan problémák, amelyek megoldásához elengedhetetlen, hogy megosszuk a gondjainkat valakivel, aki nem csak meghallgat, de tanácsot is tud és képes adni a hogyan továbbhoz.
Hogyan kezeljük a dühkitöréseket, félelmeket és érzelmi reakciókat? (Dühkitörések és érzelmi támogatás)
A gyermekkor tanulási időszaknak is felfogható – kislánynak, kisfiúnak, édesanyának, édesapának egyaránt. Rengeteg problémával kell megküzdenie „mindkét oldalnak”, többek között olyan érzelmi megingásokat kell kezelni, mint a harag, a düh.
Hogyan működik a gyermekterápia (Logopédia)
A logopédus a beszéd- és a nyelvi készségek fejlesztésében, fejlődésében tud segítséget nyújtani. A NARA Fejlesztőközpont szakemberei a foglalkozások alatt élvezetes, játékos, akár vicces, sokszínű módszerekkel igyekeznek segíteni a problémákon.
Mikor érdemes váltani vagy kiegészíteni az iskolai logopédiát?
Az iskolai logopédia nagyon fontos része lehet az úgynevezett tanulási folyamatnak, de érezni kell, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor a heti egyszeri húsz, maximum harminc perces, csoportos foglalkozások már nem elegendőek a fejlődéshez.
A késleltetett beszédfejlődés hatásai: mikor érdemes cselekedni?
Gyakran halljuk, hogy a lányok érettebbek, jóval komolyabbak a fiúknál – ha nem is minden esetben igaz ez a megállapítás, de a beszédfejlődésben azért érzékelhető, megfigyelhető.
Családterápia: hogyan építhetjük újra a bizalmat és harmóniát a családban
Rendkívül fontos, hogy a család minden tagja, vagyis az anya, az apa, a gyermek érzelmileg biztonságban érezze magát, hogy az a láthatatlan kapocs, amely közöttük van, stabil és erős legyen.
TSMT
Tervezett SzenzoMotoros Tréning. Olyan mozgásterápia, amely az egyébként roppant bonyolult emberi idegrendszerre fejti ki jótékony hatását. Pozitívan befolyásolja az agy működését, impulzus a mozgásra, a beszédre, a viselkedésre, a gyerek-szülő kapcsolatra, a pszichikumra. A NARA Fejlesztő Központ célja, hogy a foglalkozásokon résztvevő gyerekek örömmel és önbizalommal telve fedezzék fel önmagukat és a körülöttük lévő világot, ehhez pedig komoly segítséget nyújt TSMT-terapeutánk.
Kiejtési és szókincsbeli nehézségek
Gyakran halljuk, hogy a lányok érettebbek, jóval komolyabbak a fiúknál – ha nem is minden esetben igaz ez a megállapítás, de a beszédfejlődésben azért érzékelhető, megfigyelhető. A lányoknál két esztendős korukra, a fiúknál úgy fél évvel később meg kell indulnia a beszédnek, ekkorra a gyermek rendelkezik néhány szóból álló aktív szókinccsel, ezeket muszáj használnia, mondatokká formálnia.