Miért fontosabb, mint valaha a gyermekek érzelmi jóléte?
- 6 perc / Frissítve: 2026. április
Tegyük a szívünkre a kezünket! Szülőként hányszor és hányszor aggódunk amiatt, hogy milyen lesz majd a gyermek IQ-szintje, mert úgy gondoljuk, annál sikeresebb felnőtt válik a fiunkból, a lányunkból, minél magasabb az intelligencia hányadosa. A legújabb kutatások szerint azonban kijelenthető, az érzelmi intelligencia, az úgynevezett EQ, az érzelmi jólét legalább ugyanekkora vagy talán még nagyobb szerepet játszik a jövőnk alakításában. A NARA Fejlesztő Központ gyermekpszichológusai jelentős segítséget tudnak adni, hogy a gyerekek a megfelelő „alappal” rendelkezzenek, feltöltődve vágjanak neki az iskolai tanulmányoknak, aztán a felnőtté válás rögös útjainak.
Az érzelmi intelligencia felelős azért, hogy a legnehezebb pillanatokban, szituációkban is megmaradjon a jókedvünk, a vidámságunk, az optimizmusunk. Igen, igen, ezért fordulhat elő, hogy sokszor nem (csak) az eminenst tanulók, a kitűnők válnak sikeres felnőttekké. Ugyanis, aki megfelelő EQ-val rendelkezik (gyerekként alaposan „feltöltődött”, rengeteg pozitív élményben volt része), az átlagosnál nagyobb önbizalommal bírnak, jó a szociális érzékük, képesek másokat megnyugtatni, jótanácsokkal ellátni – ezáltal népszerűbbek a társaiknál.
Akinek az érzelmi intelligencia szintje magasabb, bizonyíthatóan komolyabb karrier befutására képes, megértőbb a magánéletében, könnyebben rendezi például a társas kapcsolataiban, a házasságában felvetődő problémákat, jól kezeli a benne dúló érzéseket. Cseppet sem mellékesen, bele tudja élni magát mások érzéseibe, képes elképzelni, milyen viharok dúlnak a másikban és ami nagyon fontos, megoldással is rendelkezik.
Ha az érzelmi intelligencia magas, nehezebben hozza zavarba a vizsga, a felvételi, az állásinterjú az embert. Az aggódás, a félelem mindenkiben benne van, de a nagy különbséget jelent, ha ezt valaki kezelni is képes. A szülők, a pedagógusok, a tanárok fontos feladata, hogy a fejlődési szakaszok alatt segítsék a gyerekeket a magasabb érzelmi intelligenciaszint elérésében.
Elsősorban az édesanya, az édesapa feladata, hogy ne csak arra fókuszáljon, éppen mit csinál a gyermek, hanem figyeljen arra is, hogy mit érezhet, milyen gondolatok cikázhatnak a fejében. Próbálja megfejteni, hogy boldog, elégedett vagy éppen ellenkezőleg, mérges, magányos – könnyen elképzelhető, nem tudja kifejezni a benne dúló érzéseket, de megoldást vár a szülőktől.
Fontos, hogy segítsünk eligazodni a gyermeknek „az érzelmek, az érzékek viharában”, hogy kontrollálni, felügyelni tudja mindazt, ami például egy elveszett, eltört, tönkrement játék miatt kialakulhat benne. Lehet, neki ez a világ végét jelenti, de a szülő megmutathatja a helyes utat, akár csak azzal, hogy megérteti vele, rengeteg játéka van még és azokkal is ugyanúgy vidáman eltölthető a szabadidő.
Nem szabad, hogy az anyát vagy az apát az érzelmeik vezéreljék. A feszültség, a kiabálás nem jó „vezető”, inkább számoljunk el tízig, nyugodjunk le, mintsem kiabálni kezdjünk. Támogatók legyünk, mintsem kritikusok, vegyünk részt maximálisan az érzelmi intelligencia erősítésében, az EQ fejlesztésében, magyarázzuk el a gyermeknek, hogy mi lesz az adott cselekedetének a következménye vagy éppen eredménye, muszáj arra biztatni, hogy gondolja át a vele történteket.
Az érzelmi intelligencia fejlettsége meghatározza, hogy a későbbiekben mennyire tudjuk kordában tartani a bennünk lévő dühöt, frusztrációt, bánatot, örömöt, s ez bizony jelentősen befolyásolja mindenki életét. Kutatások eredményei igazolják, a magas EQ-val rendelkező gyermekek magabiztosabbak, jobb az önértékelésük, a kapcsolatuk a szüleikkel, a társaikkal példás, s bizony nagy a valószínűsége, hogy felnőttkorban jelentősebb feladatokat kapnak a munkahelyeiken.
Időpontfoglalás
Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.
1. Időpontfoglalás az űrlap segítségével
2. Időpont megerősítése
3. Foglalkozás a fejlesztőházunkban
vagy az alábbi űrlap segítségével
További tartalmak
Felnőtt pszichológia: mikor érdemes szakemberhez fordulni
Az életünk velejárója, hogy nem vagyunk/lehetünk mindig a csúcson, hullámvölgyek és hullámhegyek nehezítik a mindennapjainkat. A legtöbbször „lendületből” legyőzzük az akadályokat, de akadnak olyan problémák, amelyek megoldásához elengedhetetlen, hogy megosszuk a gondjainkat valakivel, aki nem csak meghallgat, de tanácsot is tud és képes adni a hogyan továbbhoz.
Logopédia: ,,Mindenért kárpótol, hogy látom a változást a kislányomon”
Amikor a szülők azt veszik észre, a gyermekük fejlődése nem a megfelelő ütemben zajlik, érthető módon mindent megtesznek annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak. Például szakemberhez fordulnak – a Nara Fejlesztő Központ munkatársai a legfontosabb küldetésüknek tekintik, hogy a beléjük vetett bizalmat a magas szintű foglalkozásokkal meghálálják.
Érzelmi problémák felismerése
A gyermekek a különböző fejlődési szakaszokban, életperiódusokban érthető módon más és más nehézségekkel találkoznak. Forduljon bizalommal a NARA Fejlesztő központ nagy tapasztalattal rendelkező, komoly eredményeket elérő, felkészült gyermekpszichológusaihoz, akik néhány foglalkozást követően már a szülő számára is jól érzékelhető pozitív változásokat képesek elérni.
A fogszabályozás és a logopédia kapcsolata – Dental13 Fogászat
Egyre többen tapasztalják, hogy a nyelvük befolyásolja a fogsor formáját, és zavarhatja a beszédet – ezt nevezzük nyelvlökéses nyelésnek.
Móka, kacagás, tanulás, boldogságterápia: Baba-Mama foglalkozás
Baba-Mama foglalkozás nem csupán egy személyes találkozás a sok közül, hanem együtt töltött minőségi idő, örök életre szóló élmények.
A TSMT szerepe a fejlődésben
A Tervezett SzenzoMotoros Tréning, rövidítve TSMT, vagy hétköznapibb nevén okosító torna olyan mozgásterápia, amely a rendkívül bonyolult emberi idegrendszerre fejti ki jótékony hatását. Még egyszerűbben, érthetőbben fogalmazva, a gyermekek nagy- és finommozgásait fejleszti, és cseppet sem mellékesen jó hatással van az idegrendszerre, elősegíti az érettségét.
Kiejtési és szókincsbeli nehézségek
Gyakran halljuk, hogy a lányok érettebbek, jóval komolyabbak a fiúknál – ha nem is minden esetben igaz ez a megállapítás, de a beszédfejlődésben azért érzékelhető, megfigyelhető. A lányoknál két esztendős korukra, a fiúknál úgy fél évvel később meg kell indulnia a beszédnek, ekkorra a gyermek rendelkezik néhány szóból álló aktív szókinccsel, ezeket muszáj használnia, mondatokká formálnia.
A logopédia hatása a nyelvi akadályokra
Sok szülő tapasztalja, hogy a gyermeke nehezen beszél, szólal meg, fogyatékosság, zavar észlelhető a hangképzésénél, nem megfelelő a szókincs, a kommunikációjával problémák vannak. A logopédus a beszéd-rendellenességek kialakulásának megelőzésében, felismerésében, valamint fejlesztésben képes támogatást nyújtani – a NARA Fejlesztő Központ magasan képzett szakemberei egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében komplex segítséget adnak a lányoknak, fiúknak.