Fontos megjegyezni, hogy nem csak az időtartam számít. Figyeljünk oda, hogy a képernyőhasználat ne szorítsa háttérbe a mozgást, hiszen a két-három-négyéves gyerekeknek naponta legalább száznyolcvan perc aktív testmozgásra van szüksége. Ha a „kütyük” nyomkodása miatt ez nem kivitelezhető, az bizony alaposan rontja a motoros készségek fejlődését.

Nyilvánvaló, a gyerekeknek szóló meséknek, animációs filmeknek kell előtérbe helyeződniük, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne szükség például oktató jellegű tartalmakra. Idősebb korban, amikor a gyerek már (majdnem) betöltötte a hatot, a tartalmi határok és az időkorlátok némileg kitolódhatnak, de nem tesz jót napi egy-két óránál hosszabban bámulni a képernyőt.

A túl gyorsan pörgő, túlzott ingereket kiváltó filmek idegrendszeri túlterheltséget, hisztériás rohamokat idézhetnek elő, a nyelvi fejlődés késését okozhatják. Beszéd és figyelemzavar lehet a súlyos következmény!

Egyedül ne nézze a különböző tartalmakat a gyermek, valamelyik szülő mindig legyen vele. Ez elengedhetetlen a „tartalomszűréshez”, plusz anya vagy apa jelenléte, személye segít feldolgozni a látottakat. Ne engedjük, hogy a gyerek egymaga „görgessen” a tartalmak között.

Az sem mindegy, mikor engedjük képernyő elé a gyermeket. Elalvás előtt egy-másfél órával már inkább a közös beszélgetés, a játék álljon fókuszban és azt is próbáljuk kerülni, hogy a gyerekszobában legyen televízió, tablet, satöbbi, mégpedig annak érdekében, hogy tartalmas maradhasson a pihenőidő, az alvás minősége.

Kutatások bizonyítják, hogy a napi egy óránál többet képernyő előtt töltő kisgyermekeknél akár negyvenkilenc százalékkal nőhet a nyelvi fejlődés elmaradásának kockázata. Az elalvás előtti egy órában „kapott” képernyőidő jelentősen rontja az alvás minőségét. A túl pörgős, agresszív vagy gyorsan villódzó digitális tartalmak figyelemzavarhoz, ingerlékenységhez és alacsonyabb toleranciaszinthez (hisztihez) vezethetnek.