Hogyan öröklődnek a nevelési minták?
- 3 perc / Frissítve: 2026. szeptember
Olyan lesz a gyermekünk, amilyennek neveltük, azt viszi tovább a felnőtté válás útján, amit otthonról hozott. Örök igazságnak tartott megállapítások vagy tartalom nélküli szavak? A nevelési, családi minták nem (csak) biológiai génekkel öröklődnek, a szocializációt befolyásolják a különböző hatások, a kimondott és kimondatlan szabályok, a viselkedési formák, a szülői reakciók, a konfliktuskezelések, a „tudatosítások”. Hogyan történik az átörökítés? Miképpen befolyásoljuk az egyéni fejlődést? Mi szükséges a megfelelő kapcsolati harmóniához? A NARA Fejlesztő Központ szakembereinek a segítségével, nevelési tanácsaival többek között ezekre a kérdésekre is megleljük a válaszokat.
Családi minták, generációkon átívelő szokások, viselkedési formák és érzelmi reakciók – ezeket visszük tovább az életünk során, s bizony rádöbbenünk a későbbiek során, hogy a „tanultak” hatással vannak a szemléletünkre, a baráti és a szerelmi kapcsolatainkra, a magánéleti vagy a szakmai döntéseinkre. Elfogadjuk, változtassunk raja, jó vagy rossz a családi minta?
Amit otthonról hozunk. A családi környezet óriási hatással van a gyerekekre. Ha például azt látják, hogy anya és apa nehezebben kezelik a konfliktusokat, akkor felnőttként a korábban tapasztaltakat veszik majd alapul, hasonló módon reagálnak a problémákra. Ugyanez igaz, ha rendkívüli szeretet, boldogság vette körül őket, egészen másképpen nyitnak majd a többiek felé. Az alapokat otthon kapja meg az ember – ez így van akkor is, ha tudatosan nem ismerjük fel az összefüggéseket, hanem valamiféle belső indíttatás szerint cselekszünk.

Fontos megérteni: nem azt tanuljuk meg, amit a szülő mond, hanem azt, amit tesz. A gyermek észrevétlenül elraktározza miképpen reagál a szülő a stresszre, a dühre vagy a szeretet kimutatására. A minták beépülnek a gyermekkor éveiben, ami érthető, hiszen értelmileg és érzelmileg is érzékenyebbek vagyunk, a családi környezet hatásai lesznek az irányadóak. A família tagjainak a reakcióit példaként „mentjük el” és ezeket követjük akarva, akaratlanul.
Túl szigorú vagy túl engedékeny vagyok? Hol van az egyensúly? Én csak jót akarok, de biztos, hogy jót is teszek?
Gyakran előfordul, hogy a szülőt a saját szorongása irányítja, kétségek között próbálja megtalálni a helyes irányt a gyereknevelés útvesztőiben.
Az érzelmi reakciók, a viselkedési formák a tudatalattiban rögzülnek, s szép lassan az identitás részévé válnak. Fontos szerepet játszhat a lojalitás, hogy ragaszkodunk olyan formákhoz, amelyeket édesanyánktól, édesapánktól kaptunk, s a változás, a változtatás egyre nehezebbé válik. Az ember már csak olyan, hogy a megszokásokhoz, a kényelmesnek hitt mintákhoz ragaszkodik, még akkor is, ha a fejlődést, a boldogulást, a boldogságunkat nem szolgálja. És sokszor ezt észre sem vesszük, vagy nem akarjuk észrevenni. Ahogyan velünk bántak, az határozza meg a saját kapcsolati és kötődési mintáinkat.
Természetes folyamatokról beszélünk, de ezek módosíthatóak, nem muszáj, hogy örökre meghatározzák a saját vagy éppen a gyermekeink életét. Tudatosítani kell a mintákat, megtanulni kezelni, átalakítani, hogy nekünk, illetve az utódoknak jobb legyen.
Persze, ahogy változik a világ úgy lesz egyre nehezebb a „munka” elvégzése. Gondoljunk csak bele, a digitális korszak új nevelési mintákat igényel, a generációs különbségek egyre több feszültséget szülnek. A számítógépek, az okostelefonok világában egyre kevesebb idő jut a személyes beszélgetésekre, hogy bensőséges módon megosszuk az örömünket, a bánatunkat másokkal, már csak egy-egy szóval kommunikálunk, emojijeleket használunk. A generációs különbségek az eltérő szocializációs, technológiai és gazdasági élményekből fakadnak, meghatározva például a kommunikációs stílust, a munkahelyi kapcsolatokat, a magánéleti szabályokat.
Sokan például azért nem tudnak nyíltan beszélni a gondjaikról a kapcsolatukban, mert gyerekként nem ezt látták otthon. Ne feledjük, a szorongás nemcsak genetikai, hanem tanult jelenség is lehet: a gyerek figyeli a szülei reakcióit, s azt tapasztalja, hogy mondjuk aggódnak a kapcsolatuk, a munkájuk, az anyagi helyzetük, a bizonytalanság miatt, szoronganak, szégyenlősek, félnek satöbbi. Ezt magukba szívják, s eszerint élik majd a mindennapjaikat.
Minden generációnak az adott időszakban, az adott nehézségekkel kell megküzdenie. Ám a változ(tat)ás elengedhetetlen és megkerülhetetlen. Az első lépés, hogy felismerjük, egyes reakcióink, például a konfliktuskerülés, az állandó vitatkozás, a túlzott szigorúság, az aggódás a szüleinktől ered. A NARA Fejlesztő Központ szakemberei segítenek, hogy a hibás minták „lecserélhetőek” legyenek – forduljon hozzánk bizalommal!
Időpontfoglalás
Foglalna időpontot vagy kérdése lenne?
Várjuk jelentkezését az alábbi űrlap segítésével.
1. Időpontfoglalás online vagy a kapcsolati űrlap segítségével
2. Időpont megerősítése
3. Foglalkozás a fejlesztő központunkban
vagy az alábbi kapcsolati űrlap segítségével
További tartalmak

TSMT
Tervezett SzenzoMotoros Tréning. Olyan mozgásterápia, amely az egyébként roppant bonyolult emberi idegrendszerre fejti ki jótékony hatását. Pozitívan befolyásolja az agy működését, impulzus a mozgásra, a beszédre, a viselkedésre, a gyerek-szülő kapcsolatra, a pszichikumra. A NARA Fejlesztő Központ célja, hogy a foglalkozásokon résztvevő gyerekek örömmel és önbizalommal telve fedezzék fel önmagukat és a körülöttük lévő világot, ehhez pedig komoly segítséget nyújt TSMT-terapeutánk.

Iskolai logopédia: mit nyújt és hol vannak a határai?
Beszélj szépen! Figyelj oda, hogyan ejted a szavakat! Ilyen és ehhez hasonló mondatokat mindenki hall(ott) a szüleitől, az óvónénitől, amikor pedig iskoláskorba lép a gyermek, még segítséget is kaphat a suli pedagógusától.

Mikor érdemes váltani vagy kiegészíteni az iskolai logopédiát?
Az iskolai logopédia nagyon fontos része lehet az úgynevezett tanulási folyamatnak, de érezni kell, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor a heti egyszeri húsz, maximum harminc perces, csoportos foglalkozások már nem elegendőek a fejlődéshez.

Gyermekpszichológia
A gyermekek a különböző fejlődési szakaszokban, életperiódusokban érthető módon más és más nehézségekkel találkoznak. Forduljon bizalommal a NARA Fejlesztő központ nagy tapasztalattal rendelkező, komoly eredményeket elérő, felkészült gyermekpszichológusaihoz, akik néhány foglalkozást követően már a szülő számára is jól érzékelhető pozitív változásokat képesek elérni.

Dühkitörések és érzelmi támogatás
A gyermekkor tanulási időszaknak is felfogható – kislánynak, kisfiúnak, édesanyának, édesapának egyaránt. Rengeteg problémával kell megküzdenie „mindkét oldalnak”, többek között olyan érzelmi megingásokat kell kezelni, mint a harag, a düh.

Miért fontos az autizmus vagy az ADHD szűrése kisgyermekkorban?
Ismerje meg az autizmus és az ADHD korai jeleit! Tudja meg, miért fontos a kisgyermekkori szűrés, és hogyan segítheti a korai felismerés a gyermek fejlődését.

Jelek, hogy a gyermekünk még nem érett az iskolakezdésre
Az iskolaérettség nem csupán életkor kérdése. Ismerjük meg a testi, érzelmi, figyelmi és mozgásos jeleket, amelyek arra utalhatnak, hogy gyermekünk még nem áll készen az iskolakezdésre.

Túl szigorú vagy túlságosan engedékeny vagyok?
Túl szigorú vagy túl engedékeny a gyermeknevelésben? Ismerje meg, hogyan teremthet egyensúlyt a szeretet, a következetesség és a világos szabályok között.