Előfordul, hogy a szülő azt tapasztalja, a gyermeke nehezen beszél, félve szólal meg, esetleg fogyatékosságot, zavart észlel a hangképzésénél, nem tartja megfelelőnek a kislány, a kisfiú szókincsét és a kommunikációját is problémásnak tartja. Fontos, hogy ne essünk kétségbe, ne pánikoljunk, inkább keressünk fel szakembert.
Előfordul, hogy a szülő azt tapasztalja, a gyermeke nehezen beszél, félve szólal meg, esetleg fogyatékosságot, zavart észlel a hangképzésénél, nem tartja megfelelőnek a kislány, a kisfiú szókincsét és a kommunikációját is problémásnak tartja. Fontos, hogy ne essünk kétségbe, ne pánikoljunk, inkább keressünk fel szakembert.
Tegyük a szívünkre a kezünket! Szülőként hányszor és hányszor aggódunk amiatt, hogy milyen lesz majd a gyermek IQ-szintje, mert úgy gondoljuk, annál sikeresebb felnőtt válik a fiunkból, a lányunkból, minél magasabb az intelligencia hányadosa. A legújabb kutatások szerint azonban kijelenthető, az érzelmi intelligencia, az úgynevezett EQ, az érzelmi jólét legalább ugyanekkora vagy talán még nagyobb szerepet játszik a jövőnk alakításában.
A gyermek- és a felntőtterápiát alaposan el kell választani egymástól. Amíg az idősebb korosztálynál a mély beszélgetéseken van a hangsúly, a fiatalabbaknál a gyermekpszichológus a kislányokkal és a kisfiúkkal igyekszik biztonságot jelentő kapcsolatot, családias légkört kialakítani, az életkornak megfelelően játékokkal, tesztekkel, feladatokkal feltárni, hogy mi áll a problémák hátterében.
Sok szülő tapasztalja, hogy a gyermeke nehezen beszél, szólal meg, fogyatékosság, zavar észlelhető a hangképzésénél, nem megfelelő a szókincs, a kommunikációjával problémák vannak. A logopédus a beszéd-rendellenességek kialakulásának megelőzésében, felismerésében, valamint fejlesztésben képes támogatást nyújtani – a NARA Fejlesztő Központ magasan képzett szakemberei egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében komplex segítséget adnak a lányoknak, fiúknak.
A lényege a gyermekek idegrendszerének a serkentése, mégpedig úgy, hogy különböző ingerekkel (vizualitás, hallás, tapintás) ismertetik meg a szakemberek a lányokat, a fiúkat.
Gyakran halljuk, hogy a lányok érettebbek, jóval komolyabbak a fiúknál – ha nem is minden esetben igaz ez a megállapítás, de a beszédfejlődésben azért érzékelhető, megfigyelhető. A lányoknál két esztendős korukra, a fiúknál úgy fél évvel később meg kell indulnia a beszédnek, ekkorra a gyermek rendelkezik néhány szóból álló aktív szókinccsel, ezeket muszáj használnia, mondatokká formálnia.
A gyerekeknek segítség kell, egyszerűen nem tudnak egyedül megküzdeni a problémáikkal. És ki másra számíthatnának elsősorban, mint anyára vagy apára? Sokszor megfelelően jelezni sem képesek, viszont a korábban nem tapasztalt furcsa tünetek (például lelkiállapot-változás, szokatlan kommunikáció, szorongás, dühöngés, testi jelek, fájdalom, satöbbi) felhívhatja a szülő figyelmét arra, hogy valami baj van
A gyermekkor tanulási időszaknak is felfogható – kislánynak, kisfiúnak, édesanyának, édesapának egyaránt. Rengeteg problémával kell megküzdenie „mindkét oldalnak”, többek között olyan érzelmi megingásokat kell kezelni, mint a harag, a düh.
A gyermek mozgásfejlődése különböző szakaszokra osztható, ám ezek a részek egymásra épülnek, jól megfigyelhető sorrendben követik egymást. Igaz, minden kisfiú és kislány mozgásfejlődési üteme más, de bizonyos időhatárokon belül muszáj megvalósulnia a fordulásnak, a gurulásnak, a kúszásnak, a mászásnak, a felülésnek, a felállásnak és tizenöt hónapos korig a járásnak.
